MILEV

Újságkivágat fényképpel

Item

XIX_104_F001.jpg
KepesFigyelo_1947_2__pages264-264.pdf

Title

Újságkivágat fényképpel

Identifier

XIX-104.F1

Description

cím: Judit most volna 17 éves, (Schönfeld Judit)

Eredeti megjelenési helye: Képes Figyelő, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

Coverage

Budapest

Provenance

Schönfeld Judit hagyatékából kiemelt fénykép

Physical Dimensions

15,5 x 16 cm

Text

1944 március 21-én a Reményidíj főpróbáját játszották le a Zeneakadémián. A díj egyetlen komoly jelöltje Schönfeld Judit volt, tizennégy esztendős kis akadémiai növendék, aki nemcsak tanárait és koncertközönségét ejtette bámulatba csodálatos muzikalitásával, hanem Hubermannt, a nehezen megközelíthető nagy mestert is elbűvölte, amikor utolsó pesti itt tartózkodása alkalmával Juditot meghallgatta. Az akadémia, a sötét politikai felhők ellenére is lázasan készülődött a Reményi-díj lejátszására, de erre az események következtében nem került már sor. Judit, az akadémia büszkesége, származása miatt édesanyjával és négy kis öccsével, a többi üldözöttek tragikus sorsára jutott, Auschwitzba került…
A szomorú transzportot, melyben a kis Judit haladt, röviddel a megérkezés után osztályozták. Mikor Juditra került a sor, egy kéz nehezedett' gyönge vállára, egy SS tiszt nehéz keze. A kislány arcát maga felé fordította és gondolkozni kezdett hol is látta már ezt a csillogó tekinteteit, ezt a finom, értelmes homlokot. Budapesten, igen Budapesten, egy hangversenyén, a Zeneakadémián. Mendelssohnt játszotta akkor ez a kislány és csodálatos játéka még m<»t is a fülében cseng. Lassan elengedte a gyermek vállát. — Te hegedülsz, ugye? — szólt hozzá tört magyarsággal — Igen — felelte halkan Judit. A tiszt odasietett az osztályozó orvoshoz, valamit csendesen magyarázott neki, az érdeklődéssel hümmögött és Judit jobbra került, az életben hagyottak sorába. Aztán elkezdődtek a lágerélet szörnyű napjai. Halál és szenvedés, éhség és honvágy őrjítő keveredése. De esténként, mikor a priccsékre zsúfolt, csonttá fogyott testek szomorú pihenőjükre tértek, felhangzóit az éjszakában Judit hegedűjátéka. Az SS tisztek parancsára hegedült. A koncertek egyre gyakoribbak lettek. A hangok kiszűrődtek a tiszti barakkokból és a láger lakóinak szíve reménykedéssel telt meg. Hátha a kis Judit segít... Aztán egyszerre ennek is vége szakadt. Közeledtek a felszabadulás pillanatai. Juditot, a hegedű ifjú mesterét három SS tiszt egy szürke autóba ültette és elrobogtak vele a fejüket vesztett német menekülők sorai között. A táborkémény többé nem füstölt, a háború véget ért. Judit édesapja is hazajutott valahogyan Bergen-Belsenből, ahová munkaszolgálatos sorsa sodorta. A családi fészek, amely rövid idővel ezelőtt öt gyermek nevetésétől volt hangos, némán és üresen fogadta. Felesége és négy gyermeke került a gázhalálba és most fanatikus hittel várja haza az egyetlent; Juditot, akiről még eddig semmiféle hír a táborbeli hangversenyeken kívül nem érkezett. Homály burkolja be zseniális alakját. Az édesapja, aki hazavárja, tizenhét szál szekfűt vett a születés napjára, mert Judit most volna tizenhét esztendős.

Citation

“Újságkivágat fényképpel,” MILEV, accessed July 18, 2024, https://collections.milev.hu/items/show/38066.

Geolocation