MILEV

Politzer Saga 1: Eisik története

Item

Title

Politzer Saga 1: Eisik története

Description

Original Format

mp4

Duration

7 min

Director

Forgács Péter

Transcription

Film narráció
Az 1870-es években egy kupéba kerültem egy ismerősömmel, akiről kiderült, hogy távoli rokonom. Csak úgy dőlt belőle a szó. Váltig állította, hogy apjától és nagyapjától sok történetet hallott a Politzerek életéből. Végül azt mondta, csodálkozik azon, hogy a sok tehetséges és nadrágos ember között, „köztetek”, még nem akadt senki sem, aki megírta volna ennek a jeles családnak a történetét. Pedig ez bizonyára egy szép és érdekes könyv lenne. Ekkor kezdtem jegyzeteket készíteni olyan családtagokról és eseményekről, amelyekről a családomban élő emberek tudhattak. Például nagyapámat Eisik Politzer néven emlegették. Negyven évvel ezelőtt a neve még jól olvasható volt egy erősen megrongálódott homokkő sírkövön Köpcsényben. Eisik Politznak 1740 körül kellett elhagynia a Politzot egy nyomasztó esemény miatt ....
A Politzer család története az 1700-as évek elejéig követhető vissza. Csehország északi vidékén éltek, lenvászonnal kereskedtek.
A zsidóknak nem ment jól a sorsuk VI. Károly uralkodása alatt. Csak kis helységekben tűrték meg őket, nem maradhattak sokáig ugyanazon a helyen, nem jó kedvükből vándoroltak annyit. Így került a család Politzba.
Eisiknek 1740 körül kellett elhagynia Politzot, méghozzá nem önszántából. Tudni kell ehhez, hogy annyira szépen hegedült, hogy ilyenkor ablaka alatt kisebbfajta tömeg gyűlt össze a hallgatókból. Egy molnár, aki éppen szemben lakott, néha meg is kérte Eisiket, játsszon neki.
Egy péntek késő délután a molnár megint arra kérte Eisiket, hogy játsszon neki. Ő azt válaszolta, hogy péntek van, a szombat bejövetele előtt, ilyenkor már tilos hegedülni.
A molnár csak kötötte az ebet a karóhoz, mire Eisik kidobta a házból.
A molnár dühében elrohant a paphoz és bepanaszolta. A pap jelentette az esetet Prágának, ahol szigorú vizsgálatot rendeltek el.
A molnár időközben megbánta az egészet és kibékült Eisikkel. Úgy látszott, elsimult a dolog, de a Prágából küldött hivatalos személyek már úton voltak, elfogják a bűnöst, és végrehajtsák rajtja az ítéletet.
A molnár, akit értesítettek, könyörgött Eisiknek, hogy még az éjszaka meneküljön el.
Eisik ezért fogta magát, motyóba kötötte a holmiját és a hegedűjét és nekiindult a sötét éjszakának, ment toronyiránt, fogalma sem volt, hová…
Vándorlása során annyit tudott keresni a hegedüléssel, hogy nem kellett éheznie. Így jutott el Nikolsburgba, ahol az édesanyjának rokonai éltek.
Egyikük befogadta, másikuk bevette társnak az üzletébe, és néha magával is vitte az üzleti útjaira, volt, hogy „egészen Magyarországig”.
Közel lakott hozzá egy horvát cserzőmester, akinek a lánya lassanként beleszeretett a zsidó hegedűsbe.
Eisik rábeszélte a lányt, hogy térjen be zsidónak, ezután egy környékbeli rabbi megeskette őket és kettesben nagy titokban elhagyták a falut, ahol olyan jó dolguk volt.
A lány apja vigasztalhatatlan volt, azonnal üldözni kezdte a fiatalokat, feljelentést tett ellene mind az egyházi, mind a világi bíróságoknál.
A fiatal pár ekkor Magyarországra jött, meghatározott cél nélkül. Először Pozsonyba aztán Zemplén megyébe mentek, de sehol nem találtak nyugalmat. Az após mindenhol felkutatta a lakóhelyüket, így gyorsan kellett mindig tovább kellett költözniük.
Az állandó vándorlás során egyre újabb gyerekeik születtek, Wolf, a legidősebb, azután jött Moritz, azután Gerson, és egy lány, Hawa. A lány születése után meghalt Eisik felesége, ez a szegény, hűséges asszony.
Eisik tovább vándorolt az országban, majd mivel néhány rokona Köpcsényben élt, végül oda ment, és feleségül vett egy fiatal özvegyet.
A köpcsényi hitközség egyike volt annak a néhány zsidó hitközségnek, melyeket Esterházy herceg telepített le a birtokain – zsidók ekkoriban nem lakhattak akárhol, csak olyan földesurak birtokain, akik ezt lehetővé tették.
Esterházy herceg megengedte a kicsi közösségnek, hogy saját házaik legyenek, zsinagógát, rituális fürdőt és temetőt építsenek. Rabbit is választhattak, aki a felmerülő problémákra az ősi törvények alapján kereste a megoldást.
II. József uralkodásának tíz éve a 18. század végén döntő jelentőségű változásokat indított el a magyarországi zsidók életében. Ő rendelte el, hogy a zsidók családneveket viseljenek, ezért lett Eisik utódainak neve a morvaországi település után Politzer. Eisiket Köpcsényben már Eisik Politzer néven ismerték.
Legidősebb fia, Wolf korán elhagyta a szülői házat és egy pozsonyi kereskedőhöz szegődött tanoncnak. Moritz, a második fiú egy felcserhez került tanoncnak, és Moische Boder néven keresett orvos lett belőle.

Citation

“Politzer Saga 1: Eisik története,” MILEV, accessed April 22, 2024, https://collections.milev.hu/items/show/38057.