MILEV

Browse Items (18 total)

  • 64_1822.jpg

    Jakobovits Fülöp pesti orvos, az 1805–ben alapított Zsidókórház főorvosa egyike volt azoknak, akik a formálódó pesti közösség szellemi arculatát meghatározták. 1839–ben az ő kezdeményezte, hogy a zsidó közösség petícióval járuljon a magyar országgyűlés elé. Mozgalmának eredményeként az 1840–ben összzeülő országgyűlésen már felmerült a zsidók polgárosítására vonatkozó javaslat, igaz, ekkor még kevesen támogatták. Ugyanez az országgyűlés viszont elfogadta azt a nagy jelentőségű törvényt, aminek nyomán zsidók is bírhattak ingatlantulajdont – utat nyitva ezzel a modern polgári életben való még aktívabb részvételnek. Jakobovits részt vett a zsidó földművesek és iparosok képzésére és támogatására létrehozott egylet (Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület) létrehozásában, majd nyolc éven keresztül az elnöki tisztét is betöltötte. Az egyesület, – melyet Kossuth Lajos is támogatott ! – fontos szerepet játszott a zsidó közösség polgárosításában és a magyar nyelv elterjesztésében. Jakobovits Fülöp portréja jellegzetes asszimilált portré: viselete a korszak elegáns férfiviselete fehér mellénnyel és szalonkabáttal. A hagyományos zsidó viseletben elképzelhetetlen fekete csokornyakkendőt visel, ugyanakkor fejfedő nélkül. Jakobovits a Király utca elején, az egyik városi patikát is befogadó Gömöry házban (Király utca 12.) élt, egyebek mellett Brill Sámuel Löw pesti rabbi szomszédságában. (Magyar Zsidó Múzeum, 64.1822)

    Fülöp Jakobovics worked as a physician in the royal free city of Pest, and was the leader of the Jewish Hospital founded in 1805. He had an important role in forming the new cultural and intellectual image of the Jews in Pest. He was the one who initiated for the first time, that the Jews should subscribe a petition requiring the emancipation from the Hungarian Parliament. His campaign was somehow successful, because during the parliament session of 1840 the motion was discussed. On the other hand it was supported only by a couple of deputies, and was finally not carried. It is worth to note, that in the very same year the parliament proclaimed a remarkable law which allowed the Jews to be owners of immovable estates. This opened a new door, they could be more active to maintain a main role in the world of capitalists and bourgeoisie. Jakobovics was also a founder of the Hungarian Isrealite Craftsmen and Agricultural Association, and its chairman for 8 years. The Association (which was supported by Lajos Kossuth as well) was also responsible to fulfil the ambition of emancipation and the propagation of Hungarian language among the Jewish community. The portrait of Fülöp Jakobovics is a typical picture of an assimilated man: he wears an elegant male suit with a vest according to the fashion of his years. He also has a bow-tie, an atypical piece of clothing in Jewish tradition, while nothing covers his head. He was living in the Gömöry-house (the ground floor functioned as a pharmacy) in the beginning of Király street, he was the neighbour of Sámuel Löw Brill, one of the rabbis of Pest. (Hungarian Jewish Museum, 64.1822)
  • 65_1339.jpg
  • I3_TelcsEde_KissJozsef_64.2156.JPG
  • 31.jpg

    Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
    Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
    1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
    Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
    Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
    A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
  • 64_1916a.jpg
  • 64_1769.jpg

    Mátyás király a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára bevezette
    a zsidó prefektúra intézményét. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. A prefektusnak közvetítő szerepe mellett széles körű jogai voltak a zsidó közösségen belül is. A leghíresebb prefektus, Mendel Jakab 1493 és 1522 között töltötte be a tisztséget, gyakorlatilag ő volt a magyarországi zsidó közösség vezetője. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, ezeket saját címerével és arcképével ellátott pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A kassai levéltárban őrzött pecsét alapján festette meg Gedő Lipót a prefektus hiteles portréját a Zsidó Múzeum megrendelésére.
  • 97blochtora.jpg

    A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen.
  • 64_1797.JPG
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2