Browse Items (17 total)
-
Eötvös József portréja
jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke;
élt: 1813- 1871 -
Brill Sámuel Löw fényképe
Brill Sámuel Löw kongresszusi küldött, Pest; élt: 1814-1897
Izraelita Egyetemes Gyűlés tablóképéhez készített fényképTags CatalogCongress1935 -
Hollander Leó 70. születésnapjára készített album
Die Eperjeser isr. Cultusgemeinde ihrem verdienstvollen Mitgliede Leo Hollaender zu seinem siebenziegsten Geburtstage, 1876
Weisz Miksa, rabbi, a Zsidó Múzeum első igazgatója
Friedländer Náthán, dési rabbi
Kohn Arnold apja
B. Rosenbaum Brezovai rabbi, 1790-1863
Philippsohn, Ludwig magdeburgi rabbi
Philippsohn Martin,történész
Steinschneider David, rabbi, Prossnitz
Juda Léb Avraham, fokántor, Lemberg: 1842-1866, Budapest: 1866-1885, New York: 1885-1895
Br. Hirsch Mór
Bachrach David
Ktav Szofer
David Friedländer
Halász Náthán, igazgatóTags CatalogCongress1935 -
Mendel prefektus portréja
Mátyás király a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára bevezette
a zsidó prefektúra intézményét. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. A prefektusnak közvetítő szerepe mellett széles körű jogai voltak a zsidó közösségen belül is. A leghíresebb prefektus, Mendel Jakab 1493 és 1522 között töltötte be a tisztséget, gyakorlatilag ő volt a magyarországi zsidó közösség vezetője. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, ezeket saját címerével és arcképével ellátott pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A kassai levéltárban őrzött pecsét alapján festette meg Gedő Lipót a prefektus hiteles portréját a Zsidó Múzeum megrendelésére. -
dr. Hirschler Ignác mellszobra
Ezüst. Négyzetes és tagozott hengeres és oszlopos talapzattal. Rajta fent Hirschler Ignác mellszobrával. Talapzatán: Dr Hirschler Ignácnak, az első Izraelita Kongresszus elnökének, Pest, 1869. vésett felirat. Az oszlopon a hódolók vésett neveivel.
-
Emlékeztetés a vallásban nyert oktatásra....
magyar-német kétnyelvű kiadás
az első (64.1289) és a második kiadás (64.1290)Tags CatalogCongress1935 -
Kohn Sámuel mellszobra
Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
-
Holländer Leó fényképe
1848-ban főhadbiztosa Klapka mellett;
élt: 1805- 1887