MILEV

Browse Items (12998 total)

  • Részben aranyozott ezüst. Kerek boltozatos talpán trébelt kagylós és virágdíszek. Nyelén hasonló három koszorú. Virágváza alakú testén hat mezőben poncolt és trébelt kagylós virágos dísz. Erről csengők lógtak, ma hiányoznak. Tetején korona.

  • Elefántcsont és fa. Esztergált , faragott. Prefilált, kerek talp, csavart, gyűrűidomokkal tagolt szár, tetején elefántcsont jobbkéz tart egy hengeren álló prefilált félgömbös csúcsot. Talpán ráégetett héber felirat: Misna Egylet embereinek ajándéka, Krivej Reg"

  • Ezüst. Valószínűleg egy rimon felső része. Alul a hiányzó részbe csúsztatható rész. Harangidomú teste gazdagon díszített poncolt és trébelt virág és inda díszekkel.

  • A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat: „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben.

  • Fémnyomott sárgaréz. Kerek, profitált talp, állóleveles dísszel. Kettős, lapított gömb alakú nodus, felső részén rózsás övvel. Tölcséres, tetején áttört szívpalmettás díszű alma, tetején áttört zárt korona öntött madárral, almáján 6 S alakú horoggal a csengők számára. A tetején ugyancsak csengő tartók csengők nélkül.

  • Ezüst. Kerek, boltozatos talpán 3 trébelt virágidom. Szára virágváza alakú, alján nagy levéldíszekkel, peremén 6 csengő, de hiányosak. A váza felső végén áttört műves hat pajzs alakú mezőben virágok. A váza felső pereméről ugyancsak csengők lógnak. A gömbön kiterjesztett szárnyú madár.

  • Ezüst. Kerek, boltozatos talpán trébelt levél és virágkoszorú fut körbe. Hengeres függőleges osztott szárát 3 gyűrű osztja, ezeken a koszorú ismétlődik. Hat abroncsos koronájának minden abroncsáról eredetileg 1-1 csengő lógott. A korona tetején félgömb, erről valamennyi hiányzik. A koronában hosszú, aranyozott csengő. Jelzett.

  • Ezüst. Kerek, domború talpazatán stilizált levelekből álló koszorú, majd vésett héber felirat. Szára két osztású, középen poncolt alapon ovális és szögletes díszekkel. A szár mindkét része függőlegesen mezőkre osztott, egy-egy sima és poncolt ág , díszes mező váltja egymást. Tetején koronás kétfejű sas. Jelzett.
    Felirata:
    נעשה ע''י אלופים גבאים
    דבחי רים ביקור חולים
    שנת תקצג לפק
    "Készült a Bikkur Cholim (beteglátogató) Egylet vezető gondnokai által az 593. (1833) évben a kis időszámítás szerint. "

  • Kerek, boltozatos talpán leveles koszorú. Szárán két kitüremkedés, az egyik függőleges sávokkal, a másikon virág és levélből álló koszorú. Teteje félgömb alak, hat mezőre osztott, minden mezőben egy-egy áttört művű levél. Körülötte hat csengő helye. Az egyik száron 4, a másikon valamennyi csengő hiányzik. Tetején gömbbe végződő hat abroncsos korona, 6-6 kisebb csengővel.Felirata: Légrád 5664 (1) Izraelita Hitközség (2)

  • A nagykanizsai zsidó hitközség rimonpárjának különlegessége, hogy a tóradíszek talpazatán a tizenkét zodiákus jegy szimbólumait láthatjuk. A pogány kultuszból átvett jegyeket a zsidó hagyomány már korán összekapcsolta a zsidó történelem elemeivel: a tizenkét bibliai törzzsel vagy például az Ikrek csillagképet Jákob és Ézsau alakjával. A zodiákus kör a zsidó tárgyakon az év teljességét, ciklikus körforgását jeleníti meg. A tóradísz tetején lévő koronákon az osztrák címerpajzzsal koronázott kétfejű sas látható.

    This rimon pair from the Jewish community of Nagykanizsa is interesting because at their
    base there are the symbols of the twelve Zodiac signs. In Jewish tradition, these originally pagan signs were connected from early on with elements of Jewish history, with the twelve Biblical tribes or Gemini with the figures of Jacob and Esau. On Jewish objects, the Zodiac circle represents the completeness of the yearly cycle. On the top of the crowns on the Torah ornament, there is a double-headed eagle of the Austrian crest. 
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026