Browse Items (12979 total)
-
Kiállítás és koszorúzás az Országos Rabbiképző Intézetben
A kiállítást Landeszman György főrabbi, levéltáros rendezte, amely a magyar zsidóság történetét mutatta be a római kortól 1945-ig. -
Zsidó Múzeum kiállításmegnyitó 2. emelet
Az "Élet született a romokon" c. fotókiállítás megnyitása a Zsidó Múzeumban a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulóján. -
Zsidó Múzeum kiállításmegnyitó
Az országos zsidó vallási és történeti gyűjtemény új, állandó kiállításának megnyitója a Zsidó Múzeumban a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulóján.
A képeken: Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke, Nagy Richárd a a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Dr. Benoschofsky Ilona, a Zsidó Múzeum igazgatója és Dr. Dávid Katalin művészettörténész. -
Rabbiavatás
Szöveg a fotó hátulján: 1987. évi rabbiavatás emlékére dr. Losonci András elnök úrnak őszinte nagyrabecsüléssel: Dr. Schweitzer József -
Koszorúzások a deportálások 40. évfordulóján
A Hősök Templomának sírkertjében és Szenes Hanna emléktáblájánál
Raoul Wallenberg emléktábIájánál
A Mandula utcában, Reviczky Imre ezredes egykori lakóházának falán elhelyezett emléktáblánál
A Gyorskocsi utca 2. szám alatt, a volt Gestapo fogház falán levő emléktáblánál
A volt Margit körúti fogház helyén felállított emlékműnél -
Zsidó Grammatika
A nyomtatott tankönyvek használata mellett jellemző volt, hogy a teológushallgatók kéziratos jegyzeteket készítettek maguknak. A gyűjteményünkben lévő, a héber betűk ismertetésével kezdődő nyelvtani összefoglalót, László Károly írta le 1835–ben, debreceni református teológus hallgató korában. László Károly Kecskeméten született 1815–ben. Jogi és teológiai tanulmányokat folytatott Debrecenben, majd mérnöki diplomát szerzett Pesten. Az 1848–as forradalom és szabadságharc időszakában a forradalmárok oldalán harcolt, majd a vereség után Törökországba menekült. Az emigrációban a magyar forradalomban kormányzóvá választott Kossuth Lajos köréhez tartozott, évekig személyi titkára volt. Később az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban vállalt mérnöki állásokat, majd a kiegyezést (1867) követően visszaköltözött Magyarországra, ahol elszegényedve, Kossuth Lajos halálának évében (1894) meghalt.