Browse Items · MILEV

A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik.
A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt jelenete a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.
Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival. A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Chatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzumgyűjteménye alapján Chatam Szóferkét ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formáéban megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei korábban már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolásai köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.

A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy a Schreiber Mózes Chatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger” nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House”-ként működnek napjainkig.

Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval.

Haggada

Nyomtatott. Rézmetszetekkel, magyarázatokkal. Anton Schmied nyomda Abarnabel kommentárjával.

Haggada

Az 1767-ben Metzben megjelent hágádá érdekessége, hogy – a terület etnikai jellemzőit figyelembe véve – a héber szöveg mellett jiddis és ladino fordítást is tartalmaz, azaz az askenáz és a szefárd közösség nyelvén is közvetítette a héber nyelvű tartalmat. Francia nyelvterületen ez volt az első illusztrált hágádá kiadás, melynek képeit Jacob Proops Amsterdami hágádájából vette, aki viszont – prozelita munkatársának köszönhetően –Matthaeus Merian Icones Biblicae sorozatát adaptálta. A metzi hágádá levéltárunkban fennmaradt példányának címlap tükrét a nyomdában üresen hagyták, s oda csak a könyv megvásárlását követően, Pozsonyban írta be nevét tulajdonosa.

Haggada

1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett.

Browse Items (12979 total)