Zsinagóga épület, később raktárnak használták. Klasszicizáló késő barokk, stílusban épült a 19. században.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu)
Csak néhány lapon szerepelnek bejegyzések, ezek családi születési-házassági-halálozási évfordulók. A nevek alapján feltételezhetően Wahrmann Mór hagyatékából
Kádár kezdetben naturalista képeket festett. Később hatással volt rá Rippl-Rónai művészete. 1921-ben Scheiber Hugóval rendezett közös kiállítást. Az 1920-as években sajátos expresszív-absztrakt stílust alakított ki. Érett korszakának reprezentatív alkotása a bemutatott, feltehetően az 1940-es években készült kép. A festményt dallamos, zenei vonalvezetés, nemes stilizáció és szürreális látásmód jellemzi; utóbbi általános vonás a művész késői munkáin. A női akt-sziluett a köré komponált, épp csak jelzett berendezési tárgyak közé illeszkedik. Az élénk színek és kecses vonalak finoman egészítik ki egymást, egységes, harmonikus hatást teremtve.
