MILEV

Browse Items (12572 total)

  • H3_BokrosBirmann_64.2141.JPG

    Álló férfialak, magához öleli az előtte álló fiúalakot a vállánál és a derekánál fogva
  • R_BokrosBirmann_BartosGyula_64.1188.JPG
  • 01_335a.jpg

    Leopold Samu Közel-Keleten tett utazásáról készített emlék-album vásárolt, más forrásokból is ismert képekkel és személyes emlékekkel.

    Bruck Hermin ceruzarajza Leopold Samuról, Abbazia, 1896
    Leopold Samu teveháton a Keopsz piramisnál, 1896. október 26
    Beragasztott névjegyek és préselt szentföldi virágok
    Leopold Samu útlevele a Török Birodalom belsejébe
    Tags
  • Rubinsteinmatyas.jpg

    mindszenti, orosházi, szekszárdi főrabbi
  • K584.jpg
  • K585.jpg
  • K939.jpg
  • K960.jpg
  • 64_950a.jpg

    Bronz. Szakállas férfi tekercsre ír. Alatta Jeremiás és héber szöveg: ירמיאה=Jeremiás
  • becalel.jpg

    38. Becalél plakett
    A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
    A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
    A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
    Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
    Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
    A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.


Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2