Browse Items (13011 total)
-
Leipniker Márk fényképe
pesti vallástanár; szül.: 1869 -
Laczer Dénes fényképe
pesti vallástanár, zuglói rabbi; szül.: 1896 -
Dr. Löwy Ferenc fényképe
marosvásárhelyi főrabbi -
Dr. Lenke Manó fényképe
besztercebányai, lugosi rabbi; szül.: 1868 -
Löwinger Adolf fényképe
szegedi vallástanár;
félárú jegy váltására jogosító arcképes igazolvány -
-
Lichtmann Mór fényképe
újpesti hitközségi titkár majd rabbi, szül.: 1861 -
-
Rabbiszerződés
Az uradalmak gazdasági ügyeinek intézése és a kereskedelem fellendítése érdekében a földesurak számos esetben telepítettek le birtokaikon zsidókat. A Szatmár megyei Nagykároly földesura, Károlyi Sándor 1740–ben ötven telket bocsátott zsidók rendelkezésére a kastélya mellett, hogy megtelepedjenek az elnéptelenedett városban. A közösség szabadon választhatott magának rabbit, de a választást jóvá kellett hagyatniuk a helyi közigazgatás képviselőivel.
1834–ben a nagyhírű talmudtudóst, Perls Mayert hívták meg rabbinak Nagykárolyba, majd egy év múlva megyei főrabbivá is választották. Az utóbbiról művészi gonddal megírt okiratot állítottak ki, melyben felsorolják a rabbi kötelességeit és jogait. Az iratot a megye zsidó közösségeinek képviselői aláírásukkal látták el, s a szerződést a nagykárolyi zsidó közösség jóváhagyása jeléül megpecsételte. A dokumentum másik oldalán magyar nyelven megerősítik, hogy a héber szövegű szerződés Perls Mayer és a megye zsidósága között kötött szerződés, és jelzik, hogy a választáson a zsidó közösségek képviselői mellett részt vettek a megye vezető tisztviselői is. Az iratot ezen az oldalon a megye főszolgabírája írta alá és erősítette meg pecsétjével.
Perls Mayer fia, Perls Ármin Pécsett lett neológ rabbi, s jó viszonyt ápolt az Egyenlőség folyóirat főszerkesztőjével, Szabolcsi Miksával, aki 1910-ben a frissen alapított Zsidó Múzeum számára elkérte az értékes dokumentumot.
Tags 50objects -
Meghívólevél
Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt héber nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a „nagy zsinagógában” jiddisül, a „kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként – mindkettő jelentése oroszlán – használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg.