MILEV

Browse Items (12956 total)

  • 64_1256.jpg

    A szöveg körüli keretben bibliai versek a derék asszonyról (Eset Hajl), fenn üres címerpajzsot látunk. A házassági szerződésen gyakran szerepel, a szövegmezőtől elválasztott díszítésként a Példabeszédek Könyvének 31. fejezetéből vett részek, amely a derék asszonyról, a tökéletes feleségről szólnak.

    A vőlegény Jehuda ben Selomo Osimo, a menyasszony Laura bat Baruch Prariso
  • 64.1266.jpg

    "A szövegmező két egyenes záródású portikusz. Az oszlopokon márványutánzatú festés, felette jókívánságok.
    A felső széles mezőben inda és virágdíszítés, a két szélén egy-egy madár. A vőlegény Jacob ben Samuel Piniuto, a menyasszony Esther bat Isac Espinoza "
  • 64_1249.jpg

    Gazdag növényi ornamentikával díszített, keretben timpanonos portikusz a szövegmező körül, a keretben bibliai mondások. Felül koronás címerben egy bástya (Di Castro). A vőlegény neve: Sabtai ben Abraham (orvos) Di Castro, a menyasszony Ráchel bat Menachem Cesano.
    Növény és állat ábrázolásra vonatkozó tiltás nincs a zsidóságban. Az esküvőt díszítő virágok pedig kézenfekvőnek bizonyultak a házassági szerződés díszítő elemeként. Ezek a díszítések természetesen szimbolikus tartalommal is bírhatnak – a gyakori gránátalma ábrázolása például a gyümölcs magjaira utalva az utódok sokaságának vágyát fejezi ki – azonban sokszor pusztán dekoratív célt szolgáltak.

    A vőlegény neve: Sabtai ben Abraham (orvos) Di Castro, a menyasszony Ráchel bat Menachem Cesano.

    Záradék a házasság megtörténtéről.
  • 64_1260.jpg

    A szöveg körül virágfüzéres oszlopon timpanon, benne gyümölccsökkel teli kosár, felette korona, benne felirat, emlékezés Jeruzsálemre. A díszes keret növényi ornamentikával. Alul két részre osztott címer: Várfalon ágaskodó oroszlán és pálmáta mászó állat. Körül bibliai idézetek.

    A vőlegény Mose ben Abraham Camhi, a menyasszony Simcha bat Gerson Asachriel
  • 64_1254.jpg

    A szövegmezőt két oszlop és a rajtuk nyugvó boltöv szegélyezi. Három oldalról körben a zodiákus kör jegyei, a négy sarokban a négy évszakot szimbolizáló figurák, alul középen a vőlegény és a menyasszony. Felette rokokó vonalvezetésű színes növényi ornamentika.
    A négy évszak szimbolikus ábrázolása szorosan összefügg a hónapok tizenkét csillagképével. A tavaszt a rózsákat szedő nő alakja testesíti meg; a nyarat a búzát arató nő; az őszt a szőlő betakarítását végző nő; a telet pedig egy idős ember, aki a kezét a tűz fölött melegíti.
    A felső háromszögben Ádámot és Évát látjuk a paradicsomban, amely az első házaspárra és az esküvőn elmondott hét áldás egyikére utal. A meztelen pár fekvő alakját feltehetően egy 17. század végi észak-itáliai metszetről másolták és ez a kompozíció terjedt el a térségben. Éva alakja a velencei Vénusz ábrázolásokat idézi fel. Mind a holland mind az itáliai szefárd közösségekben a metszetek szolgáltak alapjául a ketuba díszítésének, de amíg a holland területeken a metszeteket használták előszeretettel a házassági szerződésekhez, addig Itáliában a színeket nélkülöző metszeteket nem tartották olyan szépnek és ezért kézzel és egyedi motívumokkal elkészített színes ketubák uralták a piacot.
    A virágmotívumos indák gyűrűjében közepén láthatjuk a családi címert.

    A vőlegény Kalonimos ben Slomo Chaj Reina, a menyasszony Letitia bat Jacob Joseph Cosmons.
  • 64_1252.jpg

    Három virágdíszes oszlop között kettős boltív alatt található a szövegmező, felette középen és a két sarokban egy-egy szárnyas, koronát viselő angyalfej látható. A boltívek feletti és alatti mezőt rengeteg állat és növény díszíti. Körben a szokásos bibliai versek szerepelnek. A ketuba felső részén megjelenő állatoknak és növényeknek feltételezhetően szimbolikus tartalmuk van. A páva a halhatatlanság szimbóluma, bár az is elképzelhető, hogy azért szerepelnek, hogy emeljék a kép dekorativitását. Az alsóbb sávban látható állatok egyikének szerepe szintén szimbolikus tartalommal bírhat: az erőt, bátorságot és méltóságot jelképező oroszlán az egyik leggyakrabban említett állat a Bibliában.
    Felül, a két ciprusfát láthatunk, melyek között a címer felett olvasható a vőlegény családneve: Cesana. Bár feltételezhető ,de itt sem egyértelmű, hogy a ketubát megrendelő vőlegény vagy az azt megrajzoló művész tudatosan használta-e a ciprusfa szimbólumát, ugyanis a szefárd ketubákon a ciprusfa az egyik legelterjedtebb ábrázolása volt Jeruzsálemnek és általában a lap tetejét díszítették vele.

    A vőlegény Menahem doktor ben Slomo Cesana, a menyasszony Simha bat Elijahu de Morko.
  • 33.jpg

    A hagyományos itáliai ketuba-formát követi Abraham ben Zalman és Leona bat Chajim Falco 1680-ban, Veronában készült házassági szerződése. A kettős kapu alakban írt hagyományos szöveget gazdag barokk mintázat és a zodiákus jegyek keretezik. A csillagjegyek szimbólumai követik az általánosan elterjedt gyakorlatot, de értelmezésükben a zsidó hagyomány is szerepet kap, például az ikrek csillagjegyét Jakob és Ézsau jegyének tekintették.
    A ketuba felső harmadában egy két mezőre osztott ovális címerpajzs egyik mezőjében levita jelvények, a másikban sólymok, mely a menyasszony családnevére: Falco utal. A címert övező hat medaillonban a 128. zsoltár verseinek vizuális értelmezése látható: „boldog, aki féli az örökkévalót, aki útjaiban jár! kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van. Feleséged akár a gyümölcstermő szőlőtő házad belsejében, gyermekeid akár az olajfacsemeték körülötte asztalodnak. Íme bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót! Áldjon meg téged az Örökkévaló Cionból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban, és láss gyermekeket gyermekeidtől. Béke Izraelre!”
    A díszes házasságlevél a zsidó múzeum elsőként megszerzett tárgya volt, melyet 1910-ben, pénzadományokból vásároltak.

    Vőlegény: Abraham ben Zalman, menyasszony: Leona bat Chajim Falco

    Tanúk: Mordechaj ben Samuel Chajim Bassan orvos és David Chajim ben Simon
    Tags
  • 201602011006_0008.jpg
  • ltsz_nk_ismeretlen_kétoldalúfestmény1.jpg
  • 64_1963a.jpg

    Az egykori Laktanya utcai zsidó temetőből az Óbudai Zsidó Múzeumba helyezték át 1934-ben.

    Kétoldalas sírkő: egyik oldala egy 3. századi római sírkő, másik oldala pedig egy 18. századi barokkos faragással díszített zsidó sírkő

    Római kori oldal: Petronius Censerinus, római legionárius és felesége Aurelia Maximia 4 gyermekének családi sírládájára faragott képmások
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2