Browse Items (74 total)
-
Weisz Miksa arcképének leleplezése a Magyar Zsidó Múzeumban
Weisz Miksa arcképét Perlrott Csaba Vilmos festette meg a Múzeum kérésére -
A Magyar Zsidó Múzeum megnyitása
a pulpituson b-j.:
Löw Immánuel, Hevesi Simon, Wertheimer Adolf, Munkácsi Ernő, Stern Samu, Kiss Arnold
-
A Múzeumegyesület éves közgyűlése
A Zsidó Múzeum állandó kiállításának második termében -
Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény kiállítási termei
A második világháború és a gettó időszaka után a Magyar Zsidó Múzeum 1947-ben újra megnyitotta kapuit a korábbi kiállítás szinte változatlan újrarendezésével. -
Az első savuoti istentisztelet az új dohány utcai templomban. A múzeum képeslapja
A múzeum gyűjteményében lévő, 1860-ban készült metszet alapján készített képeslap -
Zsidó Múzeum kiállítása: Baumhorn Lipót a zsinagógaépítő
A magyarországi templomépítészetnek kétségtelenül legkiemelkedőbb egyénisége Baumhorn Lipót volt, életművével mégis mostohán bánt a történelem és úgy tűnik az utókor is. Épületei – elsősorban zsinagógái – különleges értéket képviselnek mind a templom-funkció fejlődésének, mind a századforduló magyar nemzeti összművészeti kísérletének szemszögéből. Baumhorn azon kevés építész közé tartozik, aki a háború utáni trianoni időkben is – a speciális egyházi autonómia helyzetének megfelelően – sok feladathoz jut az utódállamokban. Mind ott, mind itthon: a megváltozott építődivatok között is sikerrel meg tudja őrizni ifjúkorának nemes eszményeit. Építészeti stílusára jellemző maradt a lechneri nemzeti formanyelv, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Baumhorn és általánosságban a századforduló egész magyar zsinagógaépítészete sok más forrásnál jobban képes számunkra megőrizni a kor szellemtudományos ihletettségének, feltörekvő liberalizmusának és ugyanakkor magyar nemzeti szellemű magatartásának közös ikonográfiáját, mára elfeledett lehetséges egységét. Baumhorn zsinagógái túlélték a háborút, ma mégis kevesen ismerik nevét. A kiállítás e rendkívül gazdag (több mint negyven zsinagógát magába foglaló) életművet maga után hagyott, mégis méltatlanul felesésbe merült nagyszerű építésznek állít emléket, bemutatva legszebb alkotásait többek között a szegedi, szolnoki, brassói, ceglédi, egri, újvidéki, makói és még számos – az építész kreativitását és nagyszerűségét dicsérő – zsidó templomot. Az építész 1932-ben hunyt el, sírja ma a Kozma utcai temetőben található, vörös márvány emlékművét Somogyi György tervezte.
-
-
-
-
