MILEV

Browse Items (12977 total)

  • Kopottas, drapp bársony borítójának sarkain és közepén ezüst veret, valószínűleg a hátlapon is volt, ma már csak a benyomódások jelzik. Két csat fogja össze. A lapok széle aranyozott. Egyik oldalon héber, a másik oldalon gót betűs német nyelvű szöveggel írott lapok.

  • A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”

    colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve

  • Nyomtatvány, bőr kötésben, zománc és ezüst verettel, 876 oldal. Sziddur német fordítással. Fordította : Letteris és Mehli.
    A borítón M.W. (Wolfner) monogrammal. A lapok szélei aranyozottak.

  • Sötét bőrkötés, fedőlapján felül jobbra gyöngyház alapon fémből való kettős kőtábla, alul stilizált tóra. A lapok szélei aranyozottak. Kapocs letörve.

    Colligatum:
    1. Sziddur német fordítással, fordította: Max Letteris és Ephraim Mehli.

    2. Andachtsbuch. Deutsche Gebete zur häuslichen und öffentlichen Andacht für israelitische Mädchen und Jungfrauen, fordította: M.E. Stern

  • A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
    ____________________

    Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

    Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
    Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
    Title page: 
    2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
    49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
    70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
    73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
    76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
    Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a

  • Mannheimer: Gebete der Israeliten, Pressburg: 1867 imakönyve díszes csontkötésben. Elefántcsont utánzatú. Hátsó borítóján ezüst lapocska, tekercs alakú, rajta aranyozott és domborított metszés.

  • Mindkét oldala áttört műves. Közepén ovális mező héber felirattal, felette koszorúval. A borító széle sima pánt, ezen belül leveles, indás dísz. Gerincén öt pánt, két kapoccsal. Az oldalak felső részén közepén két félkör idomot lánc köti össze. Felirata:
    Imakönyv. Nyomtatott a 456. (1696 évben Dessauban.
    אברהם ב''מ מרדכי גומפל פלעש
    Ábrahám, fia Mordeháj Gumpel Flesch-nek.
    שיינדל בת ה'' יצחק כ''ץ מ''שיף
    Felesége: Séndl, Jicchák kohén leánya a Schiff -családból."

  • Colligátum: szidur, zsoltárok, szlihot, parasák, stb.

  • Ezüst. Fedőlapjának szélén és közepén levelekből és indákból álló díszek. Hátsó oldalán körben Dávid - csillag és kis rozetták. Gerincén és szélein rozettás, leveles dísz. Két T alakú fogót szíj fogja össze.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024