A magyarországi templomépítészetnek kétségtelenül legkiemelkedőbb egyénisége Baumhorn Lipót volt, életművével mégis mostohán bánt a történelem és úgy tűnik az utókor is. Épületei – elsősorban zsinagógái – különleges értéket képviselnek mind a templom-funkció fejlődésének, mind a századforduló magyar nemzeti összművészeti kísérletének szemszögéből. Baumhorn azon kevés építész közé tartozik, aki a háború utáni trianoni időkben is – a speciális egyházi autonómia helyzetének megfelelően – sok feladathoz jut az utódállamokban. Mind ott, mind itthon: a megváltozott építődivatok között is sikerrel meg tudja őrizni ifjúkorának nemes eszményeit. Építészeti stílusára jellemző maradt a lechneri nemzeti formanyelv, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Baumhorn és általánosságban a századforduló egész magyar zsinagógaépítészete sok más forrásnál jobban képes számunkra megőrizni a kor szellemtudományos ihletettségének, feltörekvő liberalizmusának és ugyanakkor magyar nemzeti szellemű magatartásának közös ikonográfiáját, mára elfeledett lehetséges egységét. Baumhorn zsinagógái túlélték a háborút, ma mégis kevesen ismerik nevét. A kiállítás e rendkívül gazdag (több mint negyven zsinagógát magába foglaló) életművet maga után hagyott, mégis méltatlanul felesésbe merült nagyszerű építésznek állít emléket, bemutatva legszebb alkotásait többek között a szegedi, szolnoki, brassói, ceglédi, egri, újvidéki, makói és még számos – az építész kreativitását és nagyszerűségét dicsérő – zsidó templomot. Az építész 1932-ben hunyt el, sírja ma a Kozma utcai temetőben található, vörös márvány emlékművét Somogyi György tervezte.
Címlap: fent két oroszlán, középen, jobb oldalt Mózes a kőtáblákkal, bal oldalt Árona füstölővel. Lent két tulipán között üres embléma. Title page: Two lions on the top. On the right Moses with the Tablets of Stone, on the left Aaron with the censer. Below an empty emblem between two tulips. 4a, 5b, 7b: Iniciálék / Initials
