MILEV

Browse Items (12947 total)

  • 65_1393.jpg
  • Mendelssohnalexander.jpg
  • 64_2018.15.JPG

    Portré alatti felirat neve héberül: מנדלי מוכר ספרים
    azaz Mendele Mocher Sforim írói álneve
  • 12_kard.jpg

    A kard a 19. század közepe óta foglalkoztatta zsidó múlt feltárásával foglalkozókat. Elsőként Löw Lipót ismertette a Ben Chananja című folyóiratában, majd Kohn Sámuel hívta fel rá a figyelmet a millenniumi kiállítás kapcsán. Az 1932-ben újranyitott Zsidó Múzeum gyűjtési terveiben is szerepelt; a múzeum vezetősége többször kérte az Andrássy gyűjtemény akkori tulajdonosát, Andrássy Gézát, hogy tegye lehetővé számukra a kard megszerzését. Andrássy 1933-ban jó minőségű fényképeket készíttetett a múzeum számára. 1951-ben, az arisztokrata gyűjtemények államosítását
    követően a Joint anyagi támogatásával a múzeum végül megvásárolta a kardot. A kard iránti érdeklődés oka a pengéjén található két héber zsoltáridézet: a 113. zsoltár 2. verse és 140. zsoltár 8. versének első fele. A felirat miatt a régebbi kutatások hangsúlyozták, hogy a kard készültekor a magyar zsidók kardot viselhettek, ami meglepő a középkori megszorító rendelkezések szerint élő európai zsidó közösségek életében. Lehetséges az is, hogy a kard egy magyar főúr díszkardja volt, s a héber felirat a humanizmus és a reformáció következtében az Ószövetség nyelve iránti érdeklődésnek köszönhető.
  • 64_1769.jpg

    Mátyás király a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára bevezette
    a zsidó prefektúra intézményét. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. A prefektusnak közvetítő szerepe mellett széles körű jogai voltak a zsidó közösségen belül is. A leghíresebb prefektus, Mendel Jakab 1493 és 1522 között töltötte be a tisztséget, gyakorlatilag ő volt a magyarországi zsidó közösség vezetője. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, ezeket saját címerével és arcképével ellátott pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A kassai levéltárban őrzött pecsét alapján festette meg Gedő Lipót a prefektus hiteles portréját a Zsidó Múzeum megrendelésére.
  • 39.jpg

    A Mendel prefektus portréjával díszített bronz plakettet 1935-ben készíttette a Zsidó Múzeum az izraelita Országos Gyűlés tiszteletére.
    Mendel Jakab 1493 és 1522 között volt zsidó prefektus, gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője. A prefektus tisztségét Mátyás király vezette be a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára, de a prefektusnak széleskörű jogai voltak a közösségen belül is. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. Mendel Jakab okleveleit saját, címerével és arcképével díszített pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A zsidó múzeum az 1930-as években másolatot szerzett a kassai levéltárban lévő, eredeti pecséttel ellátott Mendel oklevélről.
    A pecsétrajz alapján készült 1935-ben, az Országos Gyűlés alkalmából a plakett. Előlapján Jakab Mendel héber betűs névmonogramja és címere látható magyar nyelvű körirattal, hátlapján pedig a pecsétrajza alapján hitelesnek tekintett portréja héber nyelvű köriratban. A felirat magyarul és héberül is: Izraelita Országos Gyűlés emlékére, Magyar Zsidó Múzeum, 1935.
    A gyűlésen egyebek mellett a központi zsidó vezetés kérdéseit kívánták megtárgyalni. A neológ közösségek országos szervezete 1868-ban állt fel a Zsidó Kongresszus alkalmával, melyről az ortodox képviselők kivonultak, és amely végül a magyarországi zsidó közösség szervezeti szakadásához vezetett. A Zsidó Múzeum 1935-ben a Mendelek szerepének hangsúlyozásával történelmi legitimitást próbált adni a központi vezetésnek.
    A plakettet a mindössze huszonnégy éves, tehetséges fiatal ötvös, Örkényi Strasser István készítette. A plakettből több példány készült, egyes példányai a múzeumban megvásárolhatóak voltak, s ellenértékük a gyűjteményt gazdagította.
    Örkényi Strasser Istvánt 1944. október 11.-én munkaszolgálatosként vesztette életét, amikor egységét német katonák Kiskunhalas mellett lemészárolták.
  • 90.93.jpg
  • XIX_317_F101.jpg
  • K491.jpg

    Born 1863 in Dubrovna, Russia, he was one of tne first and foremost leaders of the Zionist movement and President of the Jewish National Fund (KKL) from 1921 up to his death in 1941.

    After graduating as an engineer in Moscow in 1889, he resided in Yekaterinoslav. A Zionist since his early youth, he was among the founders of BILU and of the Moscow branch of the Hovevei Zion. He was also a member of the Bnei Moshe society founded by Ahad Ha-Am. He first visited Palestine in 1891. Four years later he joined Theodor Herzl and the political Zionist movement, but became a strong opponent of the leader when the Uganda issue was fought out at the 6th Congress. He organised the opposition to Herzl in Russia and later opposed his successor, Wolfsohn as well. An uncompromising fighter for practical steps to implement the Zionist cause, he was one of the Jewish delegates to the Paris peace conference after World War I. In 1920 he was appointed head of the Zionist Commission in Palestine and in that capacity he initiated many land purchases. Two years later, under his dynamic guidance, the Jewish National Fund (KKL) became the main instrument for redeeming and reclaiming the soil of the ancient homeland on behalf of the Jewish people.
  • _DOR0732.jpg

    Sárgaréz. Pajzs alakú. Felülről drapéria hull alá és keresztezi oldalt a tartót ezen belül jobbra és balra oszlop kettős félkörívet tart. Az oszlopok között ovális keretben héber felirat:
    "A Chevra számára készítette Becallél, hogy fellángoljon rajta az emlékezés mécsese"
    A mécsestartó alatt:
    "A Chevra ajándéka
    az582-ik (1822) évben.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2