MILEV

Browse Items (12977 total)

  • pergamen megilla zöld piros növényi indás díszítéssel
  • Pergamen, kézzel írott. Rúdja hosszú, tagolt, esztergált diófa.,Másik rúdja kicsike, alig tagolt.
  • Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt héber nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a „nagy zsinagógában” jiddisül, a „kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként – mindkettő jelentése oroszlán – használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg.
  • meghívó az OMIKE 1939. december 5-én tartandó koncertjére, a meghívó hátoldalán a Magyar Zsidó Múzeum OMIKE kiállításának hirdetésével
  • A BZSH, a Szochnut Magyarországi Irodája és a Zsikk emlékünnepséget rendezett Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján. Az Emmánuel Emlékfánál Frölich Róbert főrabbi tartott Yom Hazikaron (az Izrael Államért elesettek emléknapja) megemlékezést Fekete László kántor éneke mellett. A Dohány utcai zsinagógában Schweitzer József országos főrabbi ünnepi Magyar Zsidó Levéltár 2012 istentiszteletén Tóth Emil főkántor énekelt. Ünnepi hangversenyt adtak a Budapesti Koncertfúvósok Joseph Hartmann izraeli karmester, és Antal Mátyás vezényletével. Egyebek mellett műsoron szerepelt Honegger: Dávid király című művének eredeti változata, amely magyarországi bemutató is volt egyben.

    Május 3-án Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján a Magyar - Izraeli Baráti Társaság ünnepséget rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Ünnepi beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök és Joel Alon Izrael Állam magyarországi nagykövete. Az ünnepséget a Magyar Televízió is közvetítette. A rendezvény helyszínén alkalmi postahivatal is működött különleges bélyegzővel, emléklap és különleges bélyegsor is készült.
    Szintén május 3-án egész napos fesztivált szerveztek a Margitszigeten magyarországi zsidó szervezetek Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulójára (Yom Haacmaut.)
    Az Új Élet ünnepi mellékletet készített „50 éves az Ország” címmel. A lapban a magyarországi zsidó szervezetek vezetőin kívül Izraelhez fűződő kapcsolatáról beszél többek között Benedek István Gábor, Moldova György, Popper Péter, Kishonti Ildikó, Bánó András, Jancsó Miklós, Frank Júlia, Bokor Judit. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével tüntette ki Rónai Andrást, a Habima színművészét. A kitüntetést a Tel-Aviv-i követségen Csejtei István nagykövet adta át.
    Május 13-án és 14-én a Dohány utcai zsinagóga Alapítványa tudományos előadássorozattal emlékezett Izrael Állam 50. éves jubileumára. „A megvalósult álom” című szimpózium védnökei Joel Alon nagykövet, Glatz Ferenc, az MTA elnöke, Demszky Gábor főpolgármester, Platthy Iván államtitkár, Schweitzer József országos főrabbi, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Heisler László a körzet elnöke megnyitója után Glatz Ferenc akadémikus a magyar - zsidó kapcsolatok alakulásáról tartott előadást. Schweitzer József Netonek József rabbiról, Jehuda Don Izrael és a világ zsidóságának jövőjéről beszélt. Bokor Péter „Nehéz föld” című dokumentumfilmjének levetítése után Raphael Vágó Erec és a Galut kapcsolatát elemezte, Peter Haber a pozsonyi első cionista kongresszus jelentőségéről beszélt, Siró Béla a palesztinai jisuv első világháború előtti korszakáról beszélt. Toronyi Zsuzsa a Magyar Zsidó Levéltárban őrzött palesztinai képeslapokat vetített a két háború közötti időszakból. Az első nap estéjén ünnepi hangversenyt rendeztek a Dohány utcai templomban Bach, Vivaldi, Handel, Mozart, Mendelssohn és Goldmark műveiből. A második napon Gerő András „A nemzetisten és a zsidók” címmel, Ferenczi László „Menahim Begin emlékiratairól” tartott előadást, Kiss József az ortodoxia és a cionizmus kapcsolatáról, Ambrus Katalin egy cionista regényről, Arthur Koestler „Mint éjjeli tolvaj” című művéről beszélt. A második nap végén Schőner Alfréd kerekasztal-beszélgetést szervezett a zsidó ifjúsági szervezetek küldötteivel.
    Május 16-án függetlenségi ünnepet rendeztek Kiskunhalason. Az Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóját ünneplők között volt Joel Alon izraeli nagykövet is. Az egybegyűlteket Raáb András, a hitközség új elnöke köszöntötte. 7. A Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió adásaiban „Izraeli Kulturális Hetet” állított össze.
    Tags
  • A PIH meghívója Jókai Mór emlékére rendezett díszközgyűlésre
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2