MILEV

Browse Items (82 total)

  • Az Országos Rabbiképző Intézet dísztermében
  • Ede Neumann
    VIAF ID: 298356409 (Personal)
    Permalink: http://viaf.org/viaf/298356409

    Neumann Ede emlékplakettjének fotója.
    Neumann Ede (Óbuda, 1859. október 26. – Nagykanizsa, 1919. december 12.) rabbi, műfordító, történész. 1877 és 1882 között a budapesti Rabbiképző növendéke volt, 1882-ben avatták bölcsészdoktorrá, rá egy évre pedig rabbivá. Innentől kezdve egészen halálig volt főrabbi Nagykanizsán. Betöltötte az Országos Rabbiegyesület elnöki tisztjét, szerkesztője volt a Magyar Izráelnek. Több önálló könyvét, tankönyvét is kiadták. Fia Naményi Ernő művészettörténész.
  • Rosenstein Mór
    Steinherz Jakab
    Herzog Manó
    Feldmann József
    Flesch Ármin
    Kohn Ármin
    Pártos Sámuel
    Schvarz Miksa
    Ziegler Ignác
    Elsass Bernát
    Kecskeméti Lipót
    Kohlbach Bernát
    Eisler Mátyás
    Klein (Konrád) József
    Nádai Gyula
    Rosenberg Ede
    Fischer Gyula
    Kriszhaber Béla
    Bernstein Béla (képe hiányzik)
    Diamant Gyula
    Goldschmied Lipót
    Spiro Jakab
    Reichdorfer/Rudolfer Antal
    Fényes Mór
    Friedmann Dávid
    Handler Simon
    Lenke Manó
    Löwy Ferenc
    Pollák Miksa
    Singer Bernát
    Braun Salamon
    Engelsmann Izidor
    Frisch Ármin
    Herskovits Mózes
    Klein (Kiss) Arnold
    Schwarz Mór
    Steiner Márkus
    Vajda Béla
    Mandl Ármin
    Nádai Gyula
    Ungár Simon
  • Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
    Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
    1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
    Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
    Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
    A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
  • karlsbadi főrabbi, teológiai író
    született: 1861.
  • szekszárdi, 1901-től eszéki főrabbi
    született: 1863.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2