Browse Items (80 total)
-
Scheiber Sándor kalácsot oszt egy kidduson
Az Országos Rabbiképző Intézet dísztermében -
Neumann Ede
Ede Neumann
VIAF ID: 298356409 (Personal)
Permalink: http://viaf.org/viaf/298356409
Neumann Ede emlékplakettjének fotója.
Neumann Ede (Óbuda, 1859. október 26. – Nagykanizsa, 1919. december 12.) rabbi, műfordító, történész. 1877 és 1882 között a budapesti Rabbiképző növendéke volt, 1882-ben avatták bölcsészdoktorrá, rá egy évre pedig rabbivá. Innentől kezdve egészen halálig volt főrabbi Nagykanizsán. Betöltötte az Országos Rabbiegyesület elnöki tisztjét, szerkesztője volt a Magyar Izráelnek. Több önálló könyvét, tankönyvét is kiadták. Fia Naményi Ernő művészettörténész. -
Országos Rabbiképző Intézetben végzettek albuma Bloch Mózesnek dedikálva
Fényképek:
1. Rosenstein Mór
2. Steinherz Jakab
3. Herzog Manó
4. Feldmann József
5. Flesch Ármin
6. Kohn Ármin
7. Pártos Sámuel
8. Schvarz Miksa
9. Ziegler Ignác
10. Elsass Bernát
11. Kecskeméti Lipót
12. Kohlbach Bernát
13. Eisler Mátyás
14. Klein (Konrád) József
15. Nádai Gyula
16. Rosenberg Ede
17. Fischer Gyula
18. Kriszhaber Béla
19. Bernstein Béla (képe hiányzik)
20. Diamant Gyula
21. Goldschmied Lipót
22. Spiro Jakab
23. Reichdorfer/Rudolfer Antal
24. Fényes Mór
25. Friedmann Dávid
26. Handler Simon
27. Lenke Manó
28. Löwy Ferenc
29. Pollák Miksa
30. Singer Bernát
31. Braun Salamon
32. Engelsmann Izidor
33. Frisch Ármin
34. Herskovits Mózes
35. Klein (Kiss) Arnold
36. Schwarz Mór
37. Steiner Márkus
38. Vajda Béla
39. Mandl Ármin
40. Nádai Gyula
41. Ungár Simon -
Kohn Sámuel mellszobra
Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
-
Dr. Ziegler Ignácz
karlsbadi főrabbi, teológiai író
született: 1861. -
-
Dr. Ungár Simon
szekszárdi, 1901-től eszéki főrabbi
született: 1863. -
-
-
