A kis kéziratos, pergamen imakönyv az elhunyt nők rituális mosdatása és halotti ruhába öltöztetése során elmondandó imákat tartalmazza. A zsidó hagyomány szerint a halottat lepellel letakarták, fejénél gyertyát gyújtottak, majd egy éjszakán át a szentegylet tagjai imádkoztak és virrasztottak mellette. Másnap reggel szigorú előírásokat követve, tiszta gyolcsokkal és vízzel alaposan megtisztították, majd ráadták a fehér gyolcsból készített halotti ruhát, és egyszerű, gyalulatlan deszkára helyezve még aznap eltemették. A női halottak mellett mindezt nők végezték, és ők mondták az előírt imákat is. Az 1833-ból származó imakönyv Henle asszony, Johanan Elzasz özvegye részére készült Frankfurt am Mainban. A korszak imakönyveihez hasonlóan a quadrát betűs héber imaszövegek mellett az apró, rasibetűs német nyelvű utasítások pontosan meghatározzák, hogy melyik imát mikor, milyen rituális esemény mellett kell elmondani.
Ón. Fenekén stilizált szárnyas állat (oroszlán) oszlopon ágaskodik. Az oszlopok között keretben héber felirat:
מצה
לשנה הבאה בירושלם
"Jövőre Jeruzsálemben"
Az állatok felett virágok. Peremén héber felirat:
Hátlapján héber monogram és faág. Felirata:
קדש- ורחץ -כרפס -יחץ - מגיד -רחצה - מוציא מצה - שלחן עורך - צפון -ברך -הלל-נירצה
a széder mozzanatai; hátlapján: JD monogram valamint "Jövő évben Jeruzsálemben"
