Browse Items (12908 total)
-
-
Pesti hitközség jegyzőkönyvei, 1828
Az 1820-as évekre a pesti zsidó közösség már kiépítette szervezetét, mely a sokféle joghátrányban élő közösség életét szabályozta és igazgatta. A zsidó község életére vonatkozó döntéseket az elöljáróság hozta, melyben a korszak legtekintélyesebb – azaz legtanultabb és/vagy leggazdagabb - tagjai foglaltak helyet. Hetente üléseztek, és döntéseik eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A jegyzőkönyveket eleinte még héber betűkkel írták, majd fokozatosan áttértek a gótbetűs német, majd a latin betűs magyar szövegezésre. Az 1828-ban kezdett jegyzőkönyvet két példányban vezették, melyek szóról szóra megegyeznek egymással, eltérés csupán írásmódjukban van: az egyik kötetet héber betűkkel, a másikat már gót betűkkel, mindkettőt németül, a német helyesírás korabeli szabályait betartva. Feltehetően ebben az időpontban a még csak héberül, illetve a már németül is író-olvasó elöljárók nagyjából kiegyenlítetten voltak jelen az elöljáróságban, ezért volt szükség a párhuzamos jegyzőkönyvezésre. A kötetek címlapja még héber, melyen a pirossal kiemelt betűk számértéke adja a dátumot. A címet a korszak biedermeier divatjának megfelelő, de a népművészet virágaira is emlékeztető rózsaág keretezi. -
-
-
Pesti Chevra Kadisa tagfelvételi ülése, 1937
A Pesti Hevra Kadisa a 20. század elejére tekintélyes intézménnyé nőtt. Két temetője volt, ahol a temetések 70 százalékát ingyen végezte. Az 1874-ben a Józsefvárosban megnyílt Salgótarjáni úti temető, ahová a fővárosi zsidóság legelőkelőbb rétege is temetkezett – köztük a Goldberger, a Wodianer, a Weiss és Hatvany-Deutsch dinasztiák –, az 1920-as évekre csaknem megtelt. A temetések ettől kezdve túlnyomórészt a Rákoskeresztúron 1893-ban megnyílt, mintegy százezer sírhellyel rendelkező Kozma utcai temetőben történtek. A szent egylet a temetőkön kívül kórházat, szegényházat, menedékházat, idősek otthonát és számos kisebb jótékonysági intézményt tartott fenn. A költségeket bérházai és alapítványai jövedelméből, valamint adományokból fedezte. Ez utóbbi is jelentős volt, hiszen a judaizmus jótékonysággal, közösségi felelősségvállalással kapcsolatos elvárásai nem változtak, ezért a társadalmi érvényesülésnek, a „társasági jelenlétnek” feltétele volt a hevra kadisa tagság és a vagyoni helyzetéhez képest méltó adakozás.According to religious law, in every Jewish community of Hungary, there was a chevra kadisha (holy society), which was financially and organically separate entity from the community itself. These societies carried out all activities related to burials and also had other charitable tasks. The Chevra Kadisa of Pest grew to a prestigious institution by the beginning of the 20th century. It had two cemeteries, where 70 percent of the burials were provided for free. Besides the cemeteries, the holy society maintained a hospital, a house for the poor, a shelter, a home for the elderly, and a number of smaller charity institutions. The costs were covered by the rents of its tenement houses, the income from its foundations, as well as from donations. The latter was also significant because the expectations of Judaism regarding charity and social responsibility did not change over the time. Therefore, being a member of the Chevra Kadisha and the donation suitable to one’s financial position was a prerequisite of social success and “social presence”.
-
-
-
-
-
Pest és Buda látképe zsidó vonatkozással
metszet
Víziváros mint Zsidóváros megjelölés