Browse Items (12654 total)
-
-
Dr. Spira Salamon fényképe
verbász-kulai, losonci, miskolci rabbi; született: 1865 -
-
Megillatok Esther Scroll Case
Hengeres testén indás díszek. Hátul nyílás a pergamen számára. Baluszteres nyél, tömör dobozban végződő korona. -
Deutsch Joél fényképe
Vakok Intézetének igazgatója -
-
Salamon Sulzer portréja
Salamon Sulzer portréja a Magyar Izraelita Felekezeti Alkalmazottak Egyesülete tagjainak M. Friedmann 25. jubileumára készített albumában. -
-
-
Tóramutató
A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.
Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
Felirata a 3 gyűrűn:
נעשה ע''י האלופים
אבער עט אונטר גבאים
מחברה ד מנוחה נכונה
בשנת תקצז לפק
Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
Oldalain:
1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש
r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען
r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט
r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק
r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék