Browse Items (12568 total)
-
Münz Mózes portréja
A kisalakú olajfestményen a tizenkilencedik század első évtizedeinek jellegzetes rabbiportréját látjuk.
A szakállas, szőrsapkás portré Münz Mózest, az óbudai közösség híres rabbiját ábrázolja. Münz Mózes a mai Lengyelország területén fekvő Podóliában született 1750 körül, majd negyvenévesen, 1790-ben Ezékiel Landau prágai rabbi javaslatára hívták meg Óbudára rabbinak, ahol haláláig működött. Rabbisága arra az időszakra esett, amikor a felvilágosodás és a modernizáció hatásaira adott különböző válaszok erősen megosztották a zsidó közösségeket. Münz Mózesnek kortársa volt a pozsonyi hitközségben Schreiber Mózes, a Hatam Szófer című mű szerzője, a rabbinikus ortodoxia leghíresebb képviselője, Teitelbaum Mose, a sátoraljaújhelyi hitközség rabbija, a haszidizmus első magyarországi terjesztője és Chorin [ejtsd korin] Áron is Aradon, aki a zsidó reformmozgalom szószólója volt. Chorin engedélyezte például a vasúti utazást szombaton, a szertartásokat egyszerűsítette, és héber helyett német nyelvű imákat javasolt. Münz Mózes Chorin művét jóváhagyta, előszót is írt hozzá, de amikor tekintélyes rabbik elítélték a művet, Münz is megtámadta Chorint, és rabbinikus bíróság elé hívta, ahol nézeteit vissza kellett vonnia.
Münz Mózes saját közösségét is rendkívül szigorú tekintéllyel vezette, előfordult, hogy vallási vétkekért is testi fenyítést alkalmazott. Mégis, rabbisága alatt vált az óbudai zsidó község az ország vezető zsidó közösségévé, akkoriban alakult ki teljes intézményi struktúrája. Münz Mózes rabbisága idején épült a ma is álló Óbudai zsinagóga, mely egy korabeli utazó, Franz Schams szerint a királyság egyik legszebb épülete volt. Kisalakú portréját az osztrák császárság jeles portréfestője, Johann Baptist von Lampi, a bécsi Akadémia tanára festette meg, aki a korszak számos előkelő és tekintélyes alakját is megörökítette.
-
-
-
Dombormű képe a Siralmak Énekéből vett idézettel Image of relief with the quotation from the Book of Lamentations
"פרשה ציון בידיה, אין מנחם לה" -
-
-
Képeslap - Tóramásoló
A héber Biblia első egysége Mózes öt könyve, a Tóra. A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is, ez a szóbeli tan, a Talmud. A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt. A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra „paszul”, azaz nem kóser lesz. A tóratekercseket rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy az esetleges kopások, rongálódások kijavításával minden betűje ép és teljes legyen. Krestin festménye a tóraíró munkájának ezt a fázisát, a pergamentekercs ellenőrzését mutatja be. A tóratekercs imasálon fekszik, hogy megóvják a profán tárgyakkal való fizikai érintkezéstől. Köpenye, amiben használaton kívül tárolják, az asztal és a kép szélén van, rajta hatágú csillagban a tóra koronája kifejezés olvasható. A tekercs másik oldalán a tóramásoló hagyományos eszközei: a tintatartóban álló kihegyezett lúdtoll látható. -
-
-
