MILEV

Browse Items (12743 total)

  • tablo1953.jpg

    A Budapesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma
    1953/54 évben végzett növendékei

    " Az Igazgató Úré"

    Igazgató:
    Dr. Zsoldos Jenő

    Osztályfőnök:
    Dr. Fuchsné Baracs Amália

    Tanárok nevei:
    Bognárné Brodi Kató
    Rieger Richárd
    Fischlné Viola Vera
    Dr. Mandelné Dr. Witz Magda
    Wessel Zoltán
    Bencze László
    Billesné Dr. Gönczi Erzsébet
    Dr. Benoschofszky Imre
  • F.96.151 x-2.jpg

    Pesti Izraelita Hitközség 1955-56-ban végzett Növendékei

    Igazgató:
    Dr. Zsoldos Jenő


    Osztályfőnök:
    Fischlné Viola Valéria

    Tanárok nevei:
    Dr. Mandelné dr. Witz Magdolna
    Dr. Benoschofszky Imre
    Szóbel Margit
    Lengyel Miska
    Laubné dr. Dános Erzsébet
    Rieger Richárd
    Bencze László
    Fuchsné dr. Baracs Amália
    Billesné dr. Gönci Erzsébet
    Bognárné Bródy Kató
  • 64_2338.jpg
  • 64_2339 (2).jpg

    <p>A szegények ebédje a művész szolnoki Szegényember-sorozatának – mely Fényes hírnevét megalapozta – egyik kiemelkedő darabja. A puritán elbeszélő stílus mély emberábrázolással párosul. A háttal álló fiatalasszony vállán sárga hímzett kendő, elöl kötényének csíkja világít. A férfi fáradt tartással ül, arcán a nehéz testi munkát végzők tompa, egykedvű fáradsága, bal keze lazán a térdére ereszkedik. Az asztal fölötti madárkalitka, alatta a reszelő, kancsó, a földön lévő köcsög, borosüvegek mintegy csendéletté alakítja az életképet. Fényes tudatosan rendezi a teret, miközben ügyel arra, hogy a lényegest, vagyis a figurákat, helyezze fókuszba. E képpel egyik legjelentősebb művét sikerült megalkotnia.</p>
    <p><em>&nbsp;</em></p>
  • 64_2340 (2).jpg

    Fényes Adolf (Kecskemét, 1867 – Budapest, 1945) festészeti tanulmányait 1884-ben kezdte, majd weimari és párizsi tanulmányait követően Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1898-tól egyik alapítója lett a Kohner Adolf támogatásával működő szolnoki művésztelepnek. Fényes Adolf apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi, anyja a pesti zsidó közösség első rabbijának, Wahrmann Izraelnek az unokája. A neves családból származó, kiváló festő több képe szerepel a Zsidó Múzeum gyűjteményében. Mózes vizet fakaszt a sziklából című festményét Krausz Simon, a vakmerő tőzsdei üzletkötéseiről híres bankigazgató vásárolta meg a múzeum számára 1922–ben, a közvetítésre pedig Kóbor Tamást, az Újság – később íróként is jelentős – munkatársát kérte fel. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor a pusztai vándorlás során Mózes a Hóreb hegyen botjával a sziklára üt, és isteni beavatkozással vizet fakaszt belőle. A bibliai szöveg folytatása az Amalek elleni küzdelemről és győzelemről szól – így a szöveges hagyományban járatosak számára a részlet felidézhette a nemzedékről nemzedékre feltámadó zsidóellenes támadások történetét is (2Mózes 17. fejezet).
  • 75_12.jpg

    több vázlatfüzet
  • 75_12  3.jpg
  • 75_1240.jpg

    22 lapos vázlatfüzet
  • 75_1237.jpg
  • 75_1240.jpg
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2