Browse Items (12908 total)
-
Tórafelhívó
Ezüst. Nyeles keret, a keret tégla alakú. Négy oldalán vésett héber felirat:
נעשה על ידי אלופ'ם אובר גבאים
דח''ק ה''ק כ''ה ליב האליטש ה''ק כ''ה
ליב פרלץ זה' וואלף קן
בשנת קמב לפק
Készült a Chevra Kadisa vezetői, főgábbájai által -Léb Holits, Léb Perlec és Wolf Kann
az 542-ik (1782) évben a kis időszámítás szerint.
Sarkán vésett virág. -
Tóraékszerek a kismartoni Wertheimer zsinagógában
A Zsidó Múzeum alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. Az itt közölt fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. Wolf Sándor maga is gyűjtő lévén, szülőházában, a nevezetes Wertheimer-házban múzeumot rendezett be. 1938-ban, az Anschlusst követően, Palesztinába emigrált, gyűjteményének jelentős része szétszóródott.Tags Múlt és Jövő -
-
-
-
-
-
Tóra-köpeny
Kék bársony, fémszállal hímzett. Két oldalon oszlop, rajta egy-egy oroszlán, középen koronát tartanak. A két oszlop között héber felirat az adományozó (Grauer Miksáné) nevével, alul koszorú ornamentika, benne az évszám: 5657
Felirata:
A Tóra tiszteletére Cháná asszony
ráv Binjamin Zeév leánya, Béjle Michál
lelkének emlékére
657-ben (1897) a kis időszámítás szerint. -
Tora veAvoda haver igazolványa Iczkovits Irén részére
Magyarországi Cionista Szövetség Mizrachi Szakosztályának Tora V'Avoda szervezete
fénymásolatban mellékelve:
I.I. születési anyakönyvi bejegyzése
I.I. útlevele
I.I. DEGOB igazolványaTags Cionizmus/Zionism -
Tóra korona fényképe
A nagykanizsai hitközség tórakoronája szerepelt az 1884–ben megrendezett Magyar Történeti Ötvösmű Kiállításon, ahol Magyarországon először mutattak be nem-zsidó közegben zsidó szertartási tárgyakat. A kiállításról alapos katalógus készült, a tárgyleírásokat a korszak vezető múzeumi szakemberei készítették. A tórakoronáról szóló leírásban a korona abroncsán körbefutó héber betűs feliratot „Talmudból vett, s kivert körirat”–ként írták le. A korona felirata a valóságban: „E tórakoronát az adakozók pénzéből Icig és Lázár gábájok (tisztségviselők) készíttették a kis időszámítás szerint 556-ban.” (1796) A felirat Talmud idézetként való leírásában elképzelhető, hogy még a középkori antijudaista beidegződések köszönnek vissza, holott a kiállítás szellemisége ezzel ellentétes. A zsidó szertartási tárgyak szerepeltetése a magyar nemzeti identitás legfontosabb, ikonikus tárgyait bemutató kiállításon, a tiszeszlári vérvádpert követő időszakban akár politikai állásfoglalásként is értelmezhető.
A tórakorona későbbi tudományos leírása, ötvösjegyének meghatározása Brestyánszky Ilona nevéhez fűződik. Fényképe az ő tudományos hagyatékával került a levéltár gyűjteményébe.