MILEV

Browse Items (13012 total)

  • 1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett.

  • II. József a héber könyvek ellenőrizhetősége és egységesítése érdekében úgy rendelkezett, hogy a magyarországi zsidó közösséget is a prágai héber nyomda lássa el könyvekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korszak magyarországi zsidó szerzőinek könyvei (lásd. 22. tétel) Prágában, a Landau féle nyomdában jelenhettek meg. A nyomda tulajdonosa, Mose Israel Landau a híres prágai Eliezer Landau rabbi unokája volt, maga is tudós, több lexikográfiai mű szerzője. Landau nagy jelentőséget tulajdonított a héber nyelvnek, és a héber szakrális szövegek lehető legjobb minőségű kiadásának. 1829 és 1831 között megjelentette a Misna, majd 1830 és 1835 között a Talmud valamennyi kötetét. 1833 és 1837 között ő adta ki Moses Mendelsohn modern német nyelvre fordított Bibliáját, a Biurt. Talmud kiadásának vörössel és feketével nyomott címlapján jellegzetes biedermeier díszítés is látható: kupolás-oszlopos pavilonban fügefa áll, alatta talmudidézet, mely a tóratanulást a fügefához hasonlítja: „Mi jellemzi a fügét? Akárhol is érinti meg az ember, talál benne magokat. Ilyen a Tóra is: bárhol is tanulmányozzuk, mély értelmet találunk benne.” (TB Eruvin 44a)
    Mose Israel Landau gyönyörűen nyomtatott könyvei nagy hatással voltak a közép-európai zsidó közösségekre, ahová a zsidó felvilágosodás (haszkala) eszméit közvetítették.

  • A rituális szövegek – köztük a Purim ünnepén felolvasott Eszter tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megillája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megillája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták.
    Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre három nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megillaolvasásra mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.

  • jászvásári orvos; élt: 1830-1915

  • újpesti hitközségi titkár majd rabbi, szül.: 1861

  • költő

  • szegedi vallástanár;
    félárú jegy váltására jogosító arcképes igazolvány

  • héber felirattal
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026