Browse Items (101 total)
-
Felszólítás, plakát: a Buda ostrománál károsultak segélyezésére, aláíró: Fischof Dávid
magyar és német nyelven isTags 1848-1849 -
Héber szépírás mintalapok
Lövényi József pesti szépírástanár volt, aki a pesti közönség igényeit kielégítendő magyar és német szépírást is tanított, s kidolgozta az úgynevezett ütenyírást (Taktschrift), amivel a diákok vezénylésre írtak. Módszere nem terjedt el, szépírás mintalapjai azonban 1854 és 1860 között több kiadást is megértek. A héber szépírás mintalapok elkészítésében Mannheimer Frigyes pesti vallástanárral dolgozott együtt. A lapokon eleinte a különálló betűket tanítja, majd idővel egész szavakat, majd ligatúrákat és kalligrafikus elemeket is bevezet. Mintalapjainak a nyelve német, rövid szavakat és utóneveket gyakoroltat, a héber betűkkel is pontosan követve a német helyesírás szabályait. A német ö hangok leírásához az a betűt jelző alef-re helyez el két pontot, ami a héber betűs szövegekben mindaddig ismeretlen volt. -
Hymnus. Héber fordítás
Hymnus Kölcseytől. Fordították: dr. Józseffy Vilmos és Reich Ignác.
Melléklet a Magyar Izraelita 2. számához. -
Zsidó Grammatika
A nyomtatott tankönyvek használata mellett jellemző volt, hogy a teológushallgatók kéziratos jegyzeteket készítettek maguknak. A gyűjteményünkben lévő, a héber betűk ismertetésével kezdődő nyelvtani összefoglalót, László Károly írta le 1835–ben, debreceni református teológus hallgató korában. László Károly Kecskeméten született 1815–ben. Jogi és teológiai tanulmányokat folytatott Debrecenben, majd mérnöki diplomát szerzett Pesten. Az 1848–as forradalom és szabadságharc időszakában a forradalmárok oldalán harcolt, majd a vereség után Törökországba menekült. Az emigrációban a magyar forradalomban kormányzóvá választott Kossuth Lajos köréhez tartozott, évekig személyi titkára volt. Később az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban vállalt mérnöki állásokat, majd a kiegyezést (1867) követően visszaköltözött Magyarországra, ahol elszegényedve, Kossuth Lajos halálának évében (1894) meghalt. -
Leszlényi (Leslauer) Imre naplója és költeményei
Leszlényi Imre 1917-ben teljes családi hagyatékát (bizonyítványok, naplók, levelezés) a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozta. A dokumentumok a levéltár fondjegyzékében szerepelnek.
A 92.31-es kötet végén a Leslauer család családfája
(1964-ben a Múzeum egymástól elkülönítve leltározta az egyes darabokat.) -
Igazolás
Lichter Jona Aser igazolása fiának, Izrael Iszernek, hogy alkalmas a rituális metsző (sóhet) feladatának ellátására. A sóhet akkor végezheti munkáját, ha miután kitanulta a kóser vágás szabályait, erről három rabbi igazolást adott neki. Lichter Jona 1834-ben kelt igazolásáról 1940-ben készült hiteles fordítás, feltehetően a zsidótörvények miatt szükséges állampolgársági igazolások megszerzése érdekében.