Browse Items (101 total)
-
Vándorlókönyv Michael Glaser részére
Trebitsch-ben kiállított vándorlókönyv Michael Glaser üveges részére (Glasergeselle)
Bejegyzések:
Trebitsch 1839
Alt-Ofen, 1841
Pressburg 1841
Alt-Ofen, 1843
Lugos 1844
Neusatz 1844
Alt-Ofen 1846 -
Irodai napló mindennemű üzletágak számára
Csak néhány lapon szerepelnek bejegyzések, ezek családi születési-házassági-halálozási évfordulók. A nevek alapján feltételezhetően Wahrmann Mór hagyatékából -
Az Izraelita Egyetemes Gyűlés tagjainak név és lakjegyzéke
Az 1868-69-ben megrendezett Egyetemes Gyűlés küldötteinek lakcímei abc-sorrendben, valamint a küldő hitközségek, megyék sorrendjében -
Bürger und Jude
Az 1848. április 19-én írt szöveg egy négy gyermekes özvegy anya feljegyzéseiTags 1848-1849 -
Magyar Izraelita - újság
Az 1862. március 28-iki lapszám, melyben közzéteszik, hogy a Pesti Izraelita Hitközség hivatalos nyelve a magyar lett. -
-
Letelepedési engedély
Az Esterházy uradalom letelepedési engedélyt ad Pápán Mayer Emánuel részére -
Gyászemlék album József nádor halálakor
József nádor halálakor készített gyász-emlékalbum.
Benne: orvosi jelentések a nádor állapotáról
a gyászünnepély menete
beszédek (benne: Kossuth Lajos, Schwab Löw és Löw Lipót is!) -
Utazó levél Szalczer Ignác részére
1831 július 12-én a pápai Szalczer Ignácz 28 éves vékony termetű fűszerkereskedő zsidó útlevelet kért, hogy Pápáról „Isten kegyelmébül egészséges Helyből, ahol sem Cholera, sem más dögletes s ragadós nyavalya nincsen” Óbudára utazhasson „fogadott kocsin”, felesége „visszahozása végett”. Szalczer Ignác végül július 17-én, vasárnap kelt útra, és az útjába eső valamennyi település járványügyi főfelelőse bejegyezte, hogy ott volt. Még vasárnap eljutott az „epemirigytül mentes” Veszprémbe, Ösküre, Várpalotára, és hétfőn, 18-án megérkezett Székesfehérvárra. Áthaladt Pákozdon, Tétényben és Budán is. Abban az évben 19-én volt a Tisa beAv-i böjtnap, aznap nem utazott, és 20-án már újra Székesfehérváron volt, vagy voltak immár a feleségével együtt. -
Almemor könyv az Orczy házból
A beteglátogatás kötelezettsége és a zsidó önkormányzatiság középkori eredetű hagyománya hozta létre a beteglátogató egyleteket (bikur holim társaságokat), amelyek gondoskodtak a közösségek betegeiről. Különösen szükséges volt ez az olyan közösségekben, mint a 19. század elejei Pest. Mivel Pest városa nem tűrt meg zsidókat a falai között, ezért a vásárokra érkező kereskedők a városhatárhoz lehető legközelebbi helyen, az Orczy bárók birtokán álló fogadóban béreltek raktárakat, és gondoskodtak a vásárokra érkezők ellátásáról. Ez az épület, az Orczy ház lett a pesti zsidó közösség bölcsője, a „Judenhof”. A hatalmas, három udvaros, kétemeletes házban az 1830-as években 48 lakás 142 szobájában már 284-en laktak, és működött itt 37 raktár, 3 vendéglő, kávéház, mészárszék és fürdő. Itt alakították ki az első két zsinagógát is. Pest gyorsan fejlődő modern város volt, ahová elsősorban fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ennek pótlására, a zsidó közösségi életben már korábban is létező egyletek és intézmények alapján jól tagolt szociális ellátórendszert alakítottak ki. Ezek egyike volt a beteglátogató (bikur holim) egylet. Az egylet tagjai a zsinagógában is külön közösséget alkottak, ennek emléke a saját előimádkozó imakönyvük 1838-ból. A héber betűk számértékéből számított dátumot a „Teljes felépülést Izrael egész népének” mondat pirossal írt betűinek számértékéből nyerhetjük. A kötet az Orczy ház lebontását követően, 1938-ban került a gyűjteményünkbe.
(TZs)