MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Ezüst, részben aranyozva. Menyasszonyi öv, 11 darab medál, kétsoros láncra fűzve, féldrágakő és üveg díszítéssel.

  • Ezüst. Csuklóra járó fedeles, négyszögű, kocka idomű. A lapok vésett futóindákkal keretezettek, fenekén
    של יד
    של ראש
    "Fejre" és a "Kézre" feliratokkal.
    Fedelén a tulajdonos neve:
    יצהק בן ר' ניסן הכהן
    זאממער
    Izsák Sommer, Niszán fia kohanita.

  • Festett fenyőfa Hagyományos kettős tábla, feketére festett héber betűkkel, a parancsolatok kezdő szavaival.

  • A judaizmusban imádkozás közben a hajdani Szentély, a zsidó nép örök fővárosa, Jeruzsálem felé fordul a közösség. A sivviti tábla a jeruzsálemi, azaz keleti irány meghatározására és megjelölésére szolgál.
    A zsinagógák berendezésének jellegzetes, a zsidó népművészetet jellemző darabjai a sivviti táblák. Nevüket a rajtuk szereplő zsoltáridézet kezdő szaváról kapták: „Sivviti Adonáj …. Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam” (Zsoltárok könyve, 16:8) A papírkivágás a 18-19. században lett népszerű a zsidó közösségekben, elsősorban a lengyel és a galíciai területeken. Ezzel a technikával elsősorban férfiak dolgoztak, jesive-bóherek, melammedek és tanítványaik.
    A sivviti különösen szép példája a papírkivágásoknak. Különlegessége, hogy az általános gyakorlattal szemben nem színezett, a fehéren hagyott papír gazdag csipkemintát ad ki, melyben szinte kizárólag a héber betűk dominálnak. Feliratai a zsinagógákban és zsinagógai tárgyakon gyakori mondatok, elsősorban zsoltár-idézetek. Felül középen kezdődik a frigyszekrényeken is gyakori felirat: „Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve”. A zsoltárvers két vázából kiindulva félkörívesen veszi körül a lap középpontjában lévő, legnagyobb betűkkel írt négybetűs istennevet. A lap tetején nagy betűkkel kiemelve a zsoltárvers első szava „Mizrah” = kelet utal egyben a tárgytípus másik funkciójára, az ima keleti irányának jelölésére. A tábla négy sarkában Jeruzsálemre és Cionra utaló zsoltáridézetek, az egyéb mondatszalagokban az Örökkévaló segítségét kérő idézetek szerepelnek. A betűk mellett gazdag növényi ornamentika, valamint két-két szarvas és oroszlán alakja díszíti a sivviti táblát.

  • Fémszállal hímzett kerek bársony párna. Geometrikus díszek, oldalán rojtok.

  • Hímzett ripsz. Eredetileg fehér, gazdagon hímezve. Megkopott széles, aranyhímzésű keretben hímzett héber szöveg:
    פתחו לי שערי צדק
    אבא בם
    ארדה יה
    "Nyissátok ki nekem az igazság kapuját, hadd menjek be dicsérni az Ö-valót!"
    (Zsoltári idézet a Hallélból)

  • Vörös bársony. Téglalap alakú, négy sarkában fémszállal hímzett ornamentális dísz, közepén fémszállal hímzett héber felirat.
    Felirata:
    הננ' נתן לו את בריתי שלום
    "Íme, neki adom a békeszövetségemet." (M. IV.k. 27.f. 12v.)

    Valószínűleg a 2002.102.1-2-es műtárggyal összetatoznak.

  • Kék bársony alapon fent fémszállal hímzett korona, alatta szintén fémszállal hímzett héber felirat:
    כתר תורה) כת) = Tóra koronája
    שייך להרר איצק הרש בץני
    עז מ אםתרל תחי
    לכבוד אמו הצנועהמ רבקה תי
    שנת תרחי לפק

    " A kohén Izik Hers és felesége Eszterel tulajdona anyja tiszteletére 618-ban a kis időszámítás szerint.
    5618=1858

  • feltehetően a szegedi Kotányi parokhet egyik oszlopa
    A fényképen a Szegeden őrzött töredék, és a Múzeumban őrzött oszlop töredék látható.
    Tags
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024