MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Zöld selyem, széles arany csipkével a szélén és a csipke egy darabja a szélre merőlegesen ráapplikálva. A menyasszonyi fátyol Weisz Ignác esztergomi főrabbi családjától való.

  • Zöld selyem, alján széles, (valaha arany) rececsipkével.

  • Hímzett selyem, közepén hímzett héber szöveg. Egyik végében díszes monogram, a másik végén hímzett dátum: 1854 December 22. Két végén rojt.

  • Törtfehér posztó, selyemmel bélelve, ezüstszínű fémszállal dúsan hímezve, üveggyöngy díszítéssel.

  • Selyembrokát. Fehér, tarka virágos, derékban szűkülő halcsontos pruszlik. Alján saját anyagából készített kör alakú lapokkal díszített.

  • Fehér batiszt. Mind a négy sarkában azonos, aranyszállal hímzett virág.

  • Menyasszonyi zsebkendő. Fehér batiszt, toledóval és hímzéssel díszítve. Rendkívül aprólékos, művészi igényű munka.

  • Fedeles kancsó. Fehér alapon zöld és arany apró levelecskékkel. beszórva. Elől aranyozott keretben:
    לשנה טובה
    Sana tova arany színű felirattal.
    Kicsúcsosodó kiöntő, nagy füllel. Domború fedelén aranyozott gomb.

  • Ezüst. Téglalap alakú, trébelt cseppformákkal tagolt talpon rövid szár, azon nyugszik a felfelé kiszélesedő enyhén ívelt oldalfalú tartó. Pereme kiszélesedő, lapos, geometrikus ornamentikával és levelekkel díszített. Az egyik rövidebb oldalán két beütött jegy.

  • A kis ezüstfiligrán mezuzát Böhm Salamon óbudai ötvös készítette 1848-ban.
    Az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulás történetére emlékeztet. A kivonulás könyvében olvasható történet szerint a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála előtt a zsidó házak ajtófélfáit a vacsorára elfogyasztott bárányok vérével jelölték meg, s a csapás elkerülte ezeket a házakat. Ennek emléke a mai napig a zsidó házak ajtófélfáin elhelyezett mezuza.
    Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin–dalet–jod. Ez egyik értelmezésben a „Saddaj” istennév, a másik szerint az „Somer dalté Israel” „Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése.
    A Böhm Salamon a kis mezuza-tokot ezüstdrótból hajlított, filigrántechnikával készítette, ami az óbudai zsidó ötvösség jellemzője volt. A feudális Magyarországon a zsidók nem lehettek tagjai a céheknek, s így a mesterségek jelentős részének műveléséből is ki voltak zárva. Ezek közé tartozott az ötvösség is, melyet mindössze két földesúri birtokon megtelepedett zsidó közösségben művelhettek egyéni engedélyek alapján: Pozsony–Várteleken és Óbudán. Böhm Salamon az óbudai zsidó közösség tagja volt.
    A mezuza-tok egy szinte teljesen hasonló másik példánnyal együtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, majd 1949-50-ben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményébe került át.
    Tags
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024