MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Bordó bársony és csont borítású díszkötés. Előlapján neogótikus fülke (stilizált tóraszekrény) a két kőtáblával, felette tórakorona. Alul kivágott stilizált indadísz. Fémkapcsokkal záródik.
  • Imakönyv, fordította Dr. Hevesi Simon. Nyomtatvány, 379 oldal. Sima, elefántcsont utánzatú borító. Fedőlapjainak közepén gyöngyházból készült pajzs.. A pajzs körül részben aranyozott, cizellált keret. Aranyozott kapocs, négyzet alakú gyöngyház díszítéssel. A lap szélei aranyozottak. Schlezinger József nyomdája
  • Bársony és elefántcsont kötés. 430 oldal.
    Sziddur magyar fordítással. A fordító neve nincs feltüntetve. Kopott bársony kötés, fedőlapja gazdagon elefántcsonttal díszítve. Fent, középen korona. Közepén , bársony alátéten fémből való kettős kőtábla. Hátsó borítóján sima elefántcsont ezüst kerettel. Szélei aranyozottak.
  • Bőrkötés, fém plakettel. Ros Hasana-i imakönyv
    A borítón lévő plakett a Siratófalat ábrázolja. A lapok szélei aranyozottak.
  • Szidur. Magyarra fordított imakönyv. Borítója elefántcsont utánzat, szélén réz kerettel. Fedőlapján ezüst keretben díszes tükör. Jobb sarkában lila bársonnyal díszített alapú aranyozott kettős kőtábla, díszes elefántcsont keretben. Bal sarkában ezüst indákból álló veret. A tükrön, felülről lefelé, jobbról , majd középen balról lefelé elefántcsont lap, virág alakú kivágatokkal. Ezalatt balról ferdén lefelé arany, vagy aranyozott sáv virágokkal és levelekkel. Ezalatt a bal sarokban a kivágatokkal díszített elefántcsont lap háromszög alakban ismétlődik. Hátsó borítója sima. A lap szélei aranyozottak. Kapcsa cizellált aranyozott.
    Schlesinger József kiadása
  • Nyomtatvány, bőr kötésben, zománc és ezüst verettel, 876 oldal. Sziddur német fordítással. Fordította : Letteris és Mehli.
    A borítón M.W. (Wolfner) monogrammal. A lapok szélei aranyozottak.
  • A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
    ____________________

    Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

    Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
    Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
    Title page: 
    2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
    49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
    70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
    73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
    76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
    Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a
  • Mannheimer: Gebete der Israeliten, Pressburg: 1867 imakönyve díszes csontkötésben. Elefántcsont utánzatú. Hátsó borítóján ezüst lapocska, tekercs alakú, rajta aranyozott és domborított metszés.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2