MILEV

Browse Items (1611 total)

  • A 18. századi legvégén, a 19. század első éveiben készülhetett a II. József osztrák császár profiljával készített hanukkai mécsestartó. A nyolc olajmécses pad alakban helyezkedik el, a két végén egy-egy tizennyolcadik századi öltözetben álló alabárdos figurája látható. A pad háttámláján négy ágaskodó oroszlán alakja között láthatjuk a császár jellegzetes félprofilját.
    II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
    Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
    Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
    A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
    1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára.
    Tags ,

  • Bronz. Oldalán Mózes és Áron alakja tartja a menórát. Padkája 8 körte alakú olajtartóból áll. Támlája áttört műves, leveles, oldalán egy-egy hatágú csillaggal. Középen koszorúban nagy medalion, felette hatágú csillaggal.
    Tags

  • Sárgaréz. Egy darabból álló padkája meghajlított. Két koronás nagy szárnyú griff madár a hátlapján, felettük korona. Ebből szalag indul ki, cirill betűs felírással. Padkáján nyolc hullámos alakú mécsestartó.

  • Ezüst. Domborított, szegecsekkel applikált díszekkel. Négy íves kihajló lábon íves hátfal, padkáján nyolc fodros peremű mécses. A támlán áttört indás növényi díszítmény között páros oroszlánok, kettős tábla koronával, fölül madarak. Hátoldalához (a fény ünnepére utaló) apró öntött ezüstlámpás, karikával felerősítve. Jelzett.

  • Sárgaréz. Négy lábon áll. Sima padkáján nyolc henger alakú tartó, táblája áttört műves, melyen két álló oroszlán kétfülű kancsót tart. Oldalain egy-egy oroszlán, hajlított farkuk egy-egy gyertyát tartanak.
    Tags

  • Ezüst.. Egyszerű gyertyatartóba helyezett menóra. A gyertyatartó hatkarélyos, boltozatos talp, baluszteres nyél. Kiemelhetőn cakkozott szélű padkőán 8 hengeres gyertyatartó, rajta vésett héber és magyar felirat:אסתר Eszter. Vadász Edéné a Pesti Chevra Kadisának.

  • Sárgaréz. Négy hajlított lábon álló padkán áll. Félkör alakú íven a 12 törzs szimbolikus jele és héber neve. A félkörben színes kövekből mozaik szerűen kiképzett oroszlán. felül sima pánton 8 plusz a 1 váza alakú gyertyatartó.
    Feliratai:
    ראובן - שמעון - לוי - יהודה -
    דן - נפתלי - גד - אשר -
    יששכר - זבולון - יוסף -
    בנימין
    Ruven- Simeon- Lévi-Jehuda
    Dán-Náftáli-Gád- Ásér
    Jiszoszkor- Zebulon - József -
    Benjámin

  • Ezüst, vésett. Domborodó talpon, négyszer tagolt szár. Nyolc karú gyertyatartó, a karokon kettős gyűrűs díszítések. Váza alakú, alul rovátkált gyertyatartó. Kiemelhető tartó a sameszgyertya számára. Középen hatágú csillag, vésett héber betűkkel. Ajándék Fahidi Miklós végrendelete alapján Farkas Zoltánnétól, Bp. Dózsa György út 72.

  • Ezüst. Két szalagpánt között nyolc tojás alakú olajcsészével. Támláján egyenes és hajlított pántok között, középen domború pajzs rozettával, oldalain egy-egy galambbal. A támla oldalán egy-egy virág. Talpazata nincs. 13 finomságú ezüst.

  • Ezüst. Sima téglalap alakú padkán áll, ezen 8 hordó idomú gyertyatartó. Támlája: Két sima téglalap között magas kettős kőtábla, a héber ABC első 10 betűjével. Jobbra fent áttört Dávid- csillag. Jelzett.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026