Browse Items (1611 total)
-
Újévi üdvözlet tekercs
9 cm széles, 40 cm hosszú pergamenpapír tekercsen:
- a tízparancsolat szövege, az Avinu Malkénu, ros hasanai és kol nidré imarészletek, a taslih rendje szövegei
-
Ünnepi főkötő
Csipke gyöngydíszítéssel. Fekete csipke, ezüst színű gyöngyökkel . Tüllel bélelt. Elöl , ezüst színű gyöngyökből fűzött bross. Az egyedül álló gyöngyökből fekete gyöngy bojtocskák lógnak. -
Ünnepi főkötő
Selyemszalag, csipke és gyöngyhímzés. Fekete csipke főkötő, nagy, háromszoros szalagcsokorral, rátett fekete gyöngyből varrott csipkével. Tüllel bélelt. -
-
Úti fűszertartó Miniature traveling spice container
Tojás idomú, középen kettényitható. Tetején akasztó karika.
-
Úti fűszertartó Miniature traveling spice container
Tojás idomú. Poncolt zeg-zugos sarokkal és pettyekkel díszített. Derekán kettényílik. -
Úti ima amulett
Ezüst. Kör alakú, recés szélű, mindkét oldala díszítetlen. Sok apró betűs héber felirat olvasható rajta:
תפילת הדרך = Tfilát Haderk (Úti ima)Tags Catalog1916 -
Üveg pohár fa talpon
Fa és üveg. Talapzata kerek, domborodó fatalp, öt oldalas üvegszár, öblösödő üvegtest. Ezen dús díszítés, alul levelekből álló szár és virágszál, felette ágak között kismadár. Felirata írott héber felirat:
זו''נ זעליך בן ר' אייזק
שהאן
ואשתו בילה בת ירוזאליו
תרבא
Ajándékozta Schőn Zélig, Eitzik fia és neje Béle, a levita... lánya
607 (1847) -
Üvegablak
Festett, ólomkeretes ablak. Az üvegen stilizált növényi ornamentika.Tervezte: Widder Salamon, kivitelezte: Majoros Károly
1913-19 Budapest a PIH (Pesti Izraelita Hitközség) Reálgimnáziumából.
-
Üvegablakok I.
A Zsidó Múzeum épülete több szimbolikus történeti esemény emlékét hordozza. A második teremben látható díszes ablaksor az 1931-ben átadott épület eredeti berendezéséhez tartozott, és csodával határos módon épségben vészelte át a huszadik századot. Az üvegablakok annak emlékei, hogy a múzeumot a gazdag és befolyásos pesti zsidó hitközségi elit támogatásából, adományaiból hozták létre. Valamennyi ablak a korszak egy-egy tekintélyes családjának emlékét őrzi, akik gyakran más pesti jótékonysági intézmények alapítói és donátorai között is feltűnnek.
Az üvegképeken jobbára bibliai történetek ábrázolásait láthatjuk: Dávid és Góliát, Izsák feláldozása, Mózes megtalálása, Hámán és Mordechaj, Dániel látomása, Fáraó álma, Dávid király imája, Babilon vizeinél, Salamon házavató imája, Dániel az oroszlánveremben, Deborah, Becalél. A bibliai témákat két történeti kép egészíti ki: Juda Halévi halála és Majmonidész tanítványai körében.
A Magyar Zsidó Múzeum első kiállítása 1916-ban, egy lipótvárosi lakásban nyílt meg, jelenlegi helyére 1932-ben költözött. Ezt az tette lehetővé, hogy a hitközség megszerezte a Dohány utcai zsinagóga melletti telket, melyen felépítette a múzeum jelenlegi épületét. Korábban itt zárt házsor volt, és a Wesselényi utcának nem volt kivezetése a kiskörút felé. 1896-ban, a millenniumi városrendezési munkák részeként ezt korrigálták, és lebontották azt a házat, melyben 1860-ban megszületett Theodor Herzl, a modern politikai cionizmus első képviselője. A klasszicista épület a mai Wesselényi és Dohány utcák sarkán állt, ott, ahol ma a múzeum előtti füves tér található.
A modern kultúrház építésével párhuzamosan lebontották a zsinagóga bal oldali előreugró szárnyának kétharmadát, hogy a zsinagóga homlokzata láthatóvá váljon, és az épület betölthesse a neki szánt reprezentatív szerepet. A múzeum épülete a zsinagógával egyező külső burkolattal, nyitott árkádsorral készült el. Az eredeti tervekben a telek hátsó traktusában, szintén 1931-ben felépített Hősök zsinagógája és a múzeum között árkádsorokkal körülvett kert szerepelt, melybe még vízmedencét is terveztek. A tervek nem válhattak valóra, mert a második világháborúban az itt kialakított gettóban meghaltak egyik tömegsírja lett a kert, ahol 2222 mártír nyugszik. Az üvegablak-sor erre a kertre néz.