Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939–ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942–ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészíti ki. A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930–ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Pécsen – a magyar városok többségéhez hasonlóan –zsidók csak a 18. század legvégén, egyéni engedélyek birtokában telepedhettek le. A hitközség szimbolikus megalapításának azt a dátumot tekintették (1827), amikor a város zsidó temető céljára átengedett egy területet. Az első nyilvános imaházat 1841-ben rendezték be, s a következő évben Löw Izrael személyében már rabbija is volt a közösségnek. Ekkor készült a német-héber kétnyelvű sárgaréz pecsétnyomó. Körirata: Sigil(lum) der Israelitengemeinde in Fünfkirchen, míg a két ágaskodó oroszlán által tartott koronás címerpajzson héberül:kahal edat jesurun fünkfkirchen, a kis időszámítás szerint 602 (1842).
