DÍsz tér 4-5 sz. épületből A sírkő felirata: R. Jehúda leánya. Meghalt Újesztendején az 1655. évnek, a kis időszámítás szerint. Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe.
'בת ר' יהודא ונפטרת בר'ה' שנת ת'ט'ז לפ'ק ת'נ'צ'ב'ה
Két fiatal katonát ábrázoló fotó-képeslap, Márton Rosenfeld (Budapest III., Pacsirtamező utca) címére elküldve 1916. április 11-én Sztavropolból.
A szöveg:
Teuerste Eltern!
Ixh sende hier ein schlechte fotografie. Ich befinde mich ganz gesund hoffe darselbe von Euch. Meine Kollege auf diese Karte Jenő Dikker von Nagykároly, Petőfi u.
Viele Grüsse und Küsse von Euern treuer Sohn Rosenfeld ...
2010. október 19-én özv. László Györgyné (született 1923-ban leánykori neve Friss Edit) néhány, a deportálásból származó tárgyat hozott a Múzeumunkba azzal a céllal, hogy megőrizzük.
Az ajándékozó 1944 október 15-én után költözött az akkori gettó területén található Dohány u. 39-be, akkor másfél éves kislányával és édesanyjával. Férje Szabolcsban bújkált. 1944 november elején, 21 évesen bevonult a KISOK -pályára, ahol arra való hivatkozással, hogy pici gyermeke van, elengedték.
December első napjaiban a nyilasok a Dohány u. 39 összes lakóját, köztük László Györgynét i, a környékbeli ház lakóival együtt leterelték, Budapestről Kópházára erőltetett menetben gyalog hajtották, majd Kópházán sáncásásnál dolgoztatták. Innen Lichtenwütth-be deportálták közel 3000 sorstársával együtt. Körülbelül csak 300-an élték túl a megpróbáltatásokat. Lichtenwütthben a közeli repülőgépgyárban dolgoztak. 26 kilósan szabadult fel.
Hazaérve érte a hír, hogy kislánya a gettóban éhenhalt, édesanyja túlélte a borzalmakat. Kislánya a Kerepesi tömegsírban nyugszik, 1945 februárjában temették el sok kis sorstársával együtt.
Egy 9422 számot viselő 2cm széles 10cm hosszú piszkos vászonra nyomtatott piros szám, melyet ruhára varrtak. ez a szám aLászló Györgyné elmondása alapján megjárta Auschwitzot.
