Browse Items (4258 total)
-
-
-
-
-
-
Dr. Hoffer Ármin fényképe
szentesi, 1902-től veszprémi főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet tanára; született: 1870
-
-
Pesti Chevra Kadisa tagfelvételi ülése, 1937
A Pesti Hevra Kadisa a 20. század elejére tekintélyes intézménnyé nőtt. Két temetője volt, ahol a temetések 70 százalékát ingyen végezte. Az 1874-ben a Józsefvárosban megnyílt Salgótarjáni úti temető, ahová a fővárosi zsidóság legelőkelőbb rétege is temetkezett – köztük a Goldberger, a Wodianer, a Weiss és Hatvany-Deutsch dinasztiák –, az 1920-as évekre csaknem megtelt. A temetések ettől kezdve túlnyomórészt a Rákoskeresztúron 1893-ban megnyílt, mintegy százezer sírhellyel rendelkező Kozma utcai temetőben történtek. A szent egylet a temetőkön kívül kórházat, szegényházat, menedékházat, idősek otthonát és számos kisebb jótékonysági intézményt tartott fenn. A költségeket bérházai és alapítványai jövedelméből, valamint adományokból fedezte. Ez utóbbi is jelentős volt, hiszen a judaizmus jótékonysággal, közösségi felelősségvállalással kapcsolatos elvárásai nem változtak, ezért a társadalmi érvényesülésnek, a „társasági jelenlétnek” feltétele volt a hevra kadisa tagság és a vagyoni helyzetéhez képest méltó adakozás.According to religious law, in every Jewish community of Hungary, there was a chevra kadisha (holy society), which was financially and organically separate entity from the community itself. These societies carried out all activities related to burials and also had other charitable tasks. The Chevra Kadisa of Pest grew to a prestigious institution by the beginning of the 20th century. It had two cemeteries, where 70 percent of the burials were provided for free. Besides the cemeteries, the holy society maintained a hospital, a house for the poor, a shelter, a home for the elderly, and a number of smaller charity institutions. The costs were covered by the rents of its tenement houses, the income from its foundations, as well as from donations. The latter was also significant because the expectations of Judaism regarding charity and social responsibility did not change over the time. Therefore, being a member of the Chevra Kadisha and the donation suitable to one’s financial position was a prerequisite of social success and “social presence”.
-
Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma,
VIII./A. osztályPesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma,
VIII./A. osztály
1935-36-ben végzett növendékei
Igazgató:
Wirth Kálmán
Osztályfőnök:
Dr. Zsoldos Jenő
Tanárok nevei:
Dr. Rieger Richárd
Dr. Kadnel Sámuel
Dr. Held Katalin
L. dr. Dános Erzsébet
B. Zádor Jolán
Diákok:
Deutsch Ibolya
Berger Piroska
Ferenczi Vera
Renner Ella
Ábrahám Franciska
Káldor Lea
Bródy Éva
Kovács Eszter
Rózsa Mária
Tauszig Vera
Laufer Edith
Grünberg Anna
Kurtz Éva
Kertész Lilla
Weisz Klára
Glück Éva
Kövesi Erzsébet
Révész Mária
Kertész Lívia
Salgó Gizella
Kohn Sára
Géber Rózsa
Kasznár Magda
Silberger Klára
Klinger Katalin
Biró Vera
Erdős Katalin
Beldegrűn Klára -
Spira Lázár munkácsi rabbi Marienbadban
A csehszlovákiai Marienbad Közép-Európa egyik legelegánsabb fürdővárosa volt. Kevéssé ismert, hogy látogatói között szép számmal voltak ortodox és haszid zsidók is. Az 1920-as évektől rendszeres látogatója volt a fürdővárosnak a nagytekintélyű munkácsi rabbi, Hájim Eleázár Spira, aki 1913-tól 1937-ben bekövetkezett haláláig vezette Kárpátalja legnagyobb haszid közösségét. A karizmatikus és ugyanakkor konfrontatív személyiségű, gazdag udvart fenntartó rabbinak nagyszámú híve volt, tömegesen zarándokoltak hozzá a tanácsot, gyógyulást kereső haszidok, sőt gyakran keresztények is felkeresték. Házának hatalmas konyháján nap mint nap számtalan vendég és szegény lakhatott jól. 1922-ben alapított jesivája államilag is elismert rabbiképző intézményként működött. Hans Lampalzer munkácsi fotográfus igazi lesifotósként fényképezte a jellegzetes viseletű kelet-európai ortodox rabbikat, majd a képeket jó pénzért, emléktárgyként árusította a haszid rabbik követőinek.