Browse Items (4199 total)
-
-
-
-
-
Első világháborús ápolónő két katonával
"Bilka néni"
1915 nyarán-őszén súlyos harcok folytak a Kárpátok vonalán, rengeteg volt a sebesült katona. A nők – köztük számos zsidó nő is – önkéntes ápolónőként bizonyították cselekvő együttérzésüket. Bilka – akinek a fennmaradt amatőr képek hátoldaláról csak a keresztnevét ismerjük – a kolozsvári katonai kórházban dolgozott 1915 nyarán, ahol iskolázott nőként nemcsak a katonák egészségügyi ellátásában, hanem az otthonról érkezett levelek felolvasásában is segítséget nyújtott.
There were serious fights on the Carpathian line, in the summer and autumn of 1915 with a lot of wounded soldiers. Women, including many Jewish women, proved their compassion and participated as voluntary nurses. Bilka, whose first name we know as it was written on the back of the amateur pictures, worked at the military hospital in Cluj-Napoca in the summer of 1915, where as an educated woman she not only assisted in the health care of soldiers but also in reading the letters the soldiers received from home.
-
-
-
Szerdahelyi utcai héber óvoda csoportképe
1924-ben alapította dr Fischer Lajos orvos. 40 gyerek járt oda -
Schreiber Mózes (Chatam Sofer) sírjának betemetése
1942-1943-ban, egy alagút építése miatt a sírokat exhumálás helyett elföldelték, és földalatti mauzóleumot alakítottak ki. -
Az óbudai Ansé Menuha Nehona egylet tárgyai
Az óbudai „Léleküdv Egylet” tárgyairól készült fénykép. A felső részen az egylet jegyzőkönyvei láthatóak, mellettük gyűjtőpersely és egy 1810-ben készített rimonpár áll. A felső polcról függő tárgyak tóramutatók és két tóravért. A tóraékszerek közül a tóravértnek, vagy tórapajzsnak nevezett tárgy jelent meg legkésőbb, a használatára vonatkozó legkorábbi adataink a 16. század végétől vannak. Ezek kezdetben a tóratekercsek sorrendjét jelölő kis táblák voltak, vagy annak jelzésére szolgáltak, hogy a tóratekercs melyik hetiszakaszig van feltekerve. A 19. századra általánosan elterjedt gyakorlat szerint a tóravértek cserélhető kis táblái az ünnepeket jelzik: sábát, ros hásáná, jom kipur, szukot, peszách, sávuot, ros chodes.
A polcon álló rimonpár és a bal oldali tóravért a pozsonyi Fridericus Becker alkotása. A 18-19. század fordulóján Magyarországon még éltek a feudális céhes hagyományok, melyek a zsidókat kizárták a céhes iparűzésből. A korabeli Magyarország két legjelentősebb zsidó közösségében, Óbudán és Pozsony-Várteleken földesúri engedéllyel mégiscsak működhettek zsidó ötvösök is, közülük kiemelkedőek a pozsonyi Becker dinasztia tagjai, akiknek számos zsidó szertartási tárgya ismert.