Browse Items (4212 total)
-
Lichtmann Mór fényképe
újpesti hitközségi titkár majd rabbi, szül.: 1861 -
Dr. Lippe fényképe
jászvásári orvos; élt: 1830-1915 -
-
Tóra korona fényképe
A nagykanizsai hitközség tórakoronája szerepelt az 1884–ben megrendezett Magyar Történeti Ötvösmű Kiállításon, ahol Magyarországon először mutattak be nem-zsidó közegben zsidó szertartási tárgyakat. A kiállításról alapos katalógus készült, a tárgyleírásokat a korszak vezető múzeumi szakemberei készítették. A tórakoronáról szóló leírásban a korona abroncsán körbefutó héber betűs feliratot „Talmudból vett, s kivert körirat”–ként írták le. A korona felirata a valóságban: „E tórakoronát az adakozók pénzéből Icig és Lázár gábájok (tisztségviselők) készíttették a kis időszámítás szerint 556-ban.” (1796) A felirat Talmud idézetként való leírásában elképzelhető, hogy még a középkori antijudaista beidegződések köszönnek vissza, holott a kiállítás szellemisége ezzel ellentétes. A zsidó szertartási tárgyak szerepeltetése a magyar nemzeti identitás legfontosabb, ikonikus tárgyait bemutató kiállításon, a tiszeszlári vérvádpert követő időszakban akár politikai állásfoglalásként is értelmezhető.
A tórakorona későbbi tudományos leírása, ötvösjegyének meghatározása Brestyánszky Ilona nevéhez fűződik. Fényképe az ő tudományos hagyatékával került a levéltár gyűjteményébe.
-
Kard fényképe
A kard a 19. század közepe óta foglalkoztatta zsidó múlt feltárásával foglalkozókat. Elsőként Löw Lipót ismertette a Ben Chananja című folyóiratában, majd Kohn Sámuel hívta fel rá a figyelmet a millenniumi kiállítás kapcsán. Az 1932–ben újranyitott Zsidó Múzeum gyűjtési terveiben is szerepelt; a múzeum vezetősége többször kérte az Andrássy gyűjtemény akkori tulajdonosát, Andrássy Gézát, hogy tegye lehetővé számukra a kard megszerzését. Andrássy 1933–ban jó minőségű fényképeket készíttetett a múzeum számára. 1951–ben, az arisztokrata gyűjtemények államosítását követően a Joint anyagi támogatásával a múzeum végül megvásárolta a kardot. A kard iránti érdeklődés oka a pengéjén található két héber zsoltáridézet: a 113. zsoltár 2. verse és 140. zsoltár 8. versének első fele. A felirat miatt a régebbi kutatások hangsúlyozták, hogy a kard készültekor a magyar zsidók kardot viselhettek, ami meglepő a középkori megszorító rendelkezések szerint élő európai zsidó közösségek életében. Lehetséges az is, hogy a kard egy magyar főúr díszkardja volt, s a héber felirat a humanizmus és a reformáció következtében az Ószövetség nyelve iránti érdeklődésnek köszönhető. -
Héber verdejeles pénzek
Az Árpád–kori Magyarországon a királyság pénzügyeiben jelentős szerepet kaptak a zsidó kamaraispánok, ami miatt az egyház több alkalommal is nemtetszésének adott hangot. Teka, Henuk, Altmann, Fredmanus zsidó kamaraispánok feladatai közé tartozott a pénzverde felügyelete, aminek emléke, hogy az általuk kibocsátott pénzérmeken héber verdejelek, feltehetően a nevük kezdőbetűi szerepelnek. Az 1930–as évek zsidóellenes légkörében felértékelődött az Árpád–kori kedvező helyzet, ezért a múzeumban hangsúlyosan szerepeltették a héber verdejeles pénzérméket. Több adományozótól több sorozat pénzérme is szerepelt a gyűjteményben, melyek mára már nem fellelhetőek. A múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóján megjelent albumban az érmék egy fényképen szerepelnek. Az érmék balról jobbra: I. Béla király dénárjának előlapja. A veret közepén a héber pé betű, körülötte „Belae rex” felirat. V. István király obulusának hátlapja. Két egymásra visszanéző madár között a héber alef betű. IV. Béla dénárjának előlapja. Háromlevelű virágokból szerkesztett körben héber mem betű. -
Fénykép
A második világháború és a gettó időszaka után a Magyar Zsidó Múzeum 1947-ben újra megnyitotta kapuit a korábbi kiállítás szinte változatlan újrarendezésével. A boltíves átjáró bal oldalán egymás fölött két, szinte teljesen egyforma siviti tábla lóg: az alsó ép példány fölött ugyanannak sérült, csonka változata is látható.
A siviti táblákra Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: Énekek Éneke, Rúth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve teljes szövegét írta fel apró betűkkel. A második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseit sokféle módon próbálták áthidalni a zsidó művészet képviselői. Legjellemzőbbek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva formákba rendezi az írnok. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá, és a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszként.
A siviti táblát a Múlt és Jövő című zsidó irodalmi és kulturális folyóirat gyöngyösi születésű alapító főszerkesztője, Patai József közvetítésével a gyöngyösi hitközség juttatta el a múzeumba 1914–ben.
-
Fénykép a zsidó óvodából
A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propagandisztikus célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik. -
-
