Hermann Junkers képén hanukai családi jelenetet ábrázolt. Aprólékosan megjelentette mindazt, ami a zsidó vallási szokásokban a hanukához köthető. A kép bal szélén látjuk a hanukai lángok meggyújtását: a két gyerek imakönyvet tartva mondja az áldást a lángokra. Az ábrázolás követi a vallási előírást, mely a csoda hirdetését írja elő, ezért az ablakba helyezett gyertyatartó. A többi családtag társasájátékokat, szerencsejátékokat játszik, ami az askenáz zsidó közösségekben csak hanukakor volt megengedett.
A szereplők ruházata, a szoba berendezése a biedermeier kor idealista felfogását tükrözi, a zsidó közösségek számára kívánatosnak tartott akkulturációs mintákat.
Junkers képe a zsidó emancipációs törekvéseket vizuális kifejezése. A nagy példányszámban megjelenített jó minőségű képeslapokkal ezt az üzenetet a lehető legszélesebb körben közvetítette.
A képeslapon látható hanukai családi jelente Friedrich Kaskeline rajza alapján készült. A képen a hanukai gyertyák meggyújtásának jelentét örökítette meg a grafikus, tradicionális formák alapján. A szereplők hagyományos viseletben vannak, valamennyien fedett fővel, a férfiak az ortodox mintát követő szakáll és pajeszviselettel. A családtagok közül a férfiak végzik a rituális cselekedeteket, a gyertyagyújtást és az áldásmondást, a feleség, karján gyerekkel távolabbról szemléli a jelenetet. A képen a rituális cselekedet hangsúlyos, a környezet, a lakásbelső ábrázolása nem kidolgozott.
Az Egyenlőség 1915 áprilisában arról írt, hogy „lendületes háborús induló jelent meg”, amelynek Donáth a szerzője, és amelyet közel-keleti kutatóútján fellelt keleti motívumokra épített. Ez a „török díszinduló” később nagy pályát futott be, V. Muhammed szultán uralkodása alatt hivatalos katonai indulónak fogadták el.
