MILEV

Browse Items (1354 total)

  • 8835347_orig.jpg

    A magyarországi templomépítészetnek kétségtelenül legkiemelkedőbb egyénisége Baumhorn Lipót volt, életművével mégis mostohán bánt a történelem és úgy tűnik az utókor is. Épületei – elsősorban zsinagógái – különleges értéket képviselnek mind a templom-funkció fejlődésének, mind a századforduló magyar nemzeti összművészeti kísérletének szemszögéből. Baumhorn azon kevés építész közé tartozik, aki a háború utáni trianoni időkben is – a speciális egyházi autonómia helyzetének megfelelően – sok feladathoz jut az utódállamokban. Mind ott, mind itthon: a megváltozott építődivatok között is sikerrel meg tudja őrizni ifjúkorának nemes eszményeit. Építészeti stílusára jellemző maradt a lechneri nemzeti formanyelv, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Baumhorn és általánosságban a századforduló egész magyar zsinagógaépítészete sok más forrásnál jobban képes számunkra megőrizni a kor szellemtudományos ihletettségének, feltörekvő liberalizmusának és ugyanakkor magyar nemzeti szellemű magatartásának közös ikonográfiáját, mára elfeledett lehetséges egységét. Baumhorn zsinagógái túlélték a háborút, ma mégis kevesen ismerik nevét. A kiállítás e rendkívül gazdag (több mint negyven zsinagógát magába foglaló) életművet maga után hagyott, mégis méltatlanul felesésbe merült nagyszerű építésznek állít emléket, bemutatva legszebb alkotásait többek között a szegedi, szolnoki, brassói, ceglédi, egri, újvidéki, makói és még számos – az építész kreativitását és nagyszerűségét dicsérő – zsidó templomot. Az építész 1932-ben hunyt el, sírja ma a Kozma utcai temetőben található, vörös márvány emlékművét Somogyi György tervezte.
    Tags
  • FullSizeRender.jpg

    Tags
  • 65_1760.jpg
  • szentfoldviragai_small.jpg

    olajfából készült borítóban 12 préselt virág-kompozíció, kísérő versekkel.
  • 64_1425.jpg

    magyar fordítással,
  • 5355724e998c5cbb63418a217ba9c046.jpg

    The ghetto was established in November 1944 by a decree of the Royal Hungarian Government, and lasted for less than three months until the liberation of Budapest on January 17, 1945.

    When the ghetto was liberated, the bodies of more than 3,000 Jews who had frozen or starved to death, or died as a result of the siege of the brutality of the Arrow Cross, were found in the streets.
    Today, the museum’s cemetery garden serves as a memorial to the more than 2,000 people buried there. While there are plaques commemorating Jewish victims, many of the corpses were unidentifiable upon liberation, and, therefore, their identities will remain unknown. The database of those who are buried in the garden is available here.
  • 64_608.jpg
  • K36.jpg
  • K21.jpg
  • K22.jpg

    A hagyomány által előírt áldás József fiai és az ősanyák nevét tartalmazza.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2