Browse Items (1494 total)
-
Reggeli és esti imák, énekek kottája
"Áhitat hangjai Izrael fiataljainak" című kiadvány -
Rituális énekek kottája
("Imádságos énekek Izrael ifjúságának" címmel)Esti ima, reggeli ima, az újhold kihirdetésére. Zongora vagy harmónium (Phisharmonika) kísérettel. Iskolák és otthoni áhitat céljára. A szerző, Moritz Jeiteles karnagy a Pesti Izraelita Nőegyletnek ajánlotta.
Ez a kiadvány az iskolai és otthoni vallási nevelés céljából készült, a 19. századi zsidó polgári reform és neológ mozgalom keretében. A pesti zsidó nőegylet által támogatott kiadvány célja volt a vallási énekek elérhetővé tétele nők és gyermekek számára is – ez jól tükrözi a korszak asszimilációs és oktatási törekvéseit. Ez a példány Keltscha Nándor tulajdona volt. -
-
-
Munkácsi Ernő: Hogyan történt?
Munkácsi Ernő (Páncélcseh, 1896 – Balatonfüred, 1950) ügyvéd, művészeti író. 1930-tól a Pesti Izraelita Hitközség főügyésze és múzeumunk igazgatója volt. 1944-ben a Központi Zsidó Tanács titkáraként tevékenykedett. A háború után a Zsidó Tanácsban betöltött szerepe miatt társaival együtt a nácikkal való együttműködés súlyos vádjával kellett szembenéznie. E támadásokra válaszul írta meg a német megszállás időszakának történetét, mely 1947-ben jelent meg. Személyes élményei és információi mellett a hitközség és a zsidó tanács irataira is támaszkodott, ezért könyve egyike a magyar holokauszt első történészi igényű feldolgozásainak. -
Lob und Denkrede
http://archives.milev.hu/index.php/munz-mozes-lob-und-denkrede;isad -
Széfer Maharam Minc
A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot.
Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi.