Browse Items (44 total)
-
Esztergomi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület. Főhomlokzatán a két szélső, hasáb alakú, torony jellegű épületrészt hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az egykori Szenttamás község volt a helybéli zsidóság központja, ezért épült valószínűleg a török kiűzése után itt az első zsinagóga, melynek helyén, 1888-ban épült a jelenlegi (építész: Baumhorn Lipót). A második világháborúban erősen megrongálódott és az 1960-as évekig üresen állt. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, mely a külső erős leegyszerűsítésével, a belső teljes átalakításával járt. 1997-ben felújítva és egyes részleteit rekonstruálva.
külső leírás:
A mór-arab részletmotívumokat felhasználó, harmonikus tömegformálású épület főhomlokzatának karakterét az emeleti középrész visszaugratása adja, melynek révén a díszes hármas kapuzat válik domináns elemmé. Ezt jól ellensúlyozza a két szélső rizalit toronyszerű eleme: két-két szamárhátíves ablak, egy-egy ajtó és a szitalaktitdíszes főpárkány fölött emelkedő két-két sarokkupola alkalmazásával. A főhomlokzaton végigfutó, dekoratív vízszintes sávozást jól kiegészíti a nyílászárók záradékát követő, sugaras sávozás. Liliomos, rozettadíszes vörösréz pártázat, a főhomlokzat beugró középrésze felett kiugró oromzati elem a kőtáblákkal, valamint a mögötte emelkedő lanternás kupola teszi teljessé a monumentális, egyben harmonikus épületet. A főhomlokzat beugró főfalát a nagyméretű, karéjos rózsaablak és két nagy ikerablak ékesíti. A "TECHNIKA HÁZA" felirat helyén egykor dekoratív stukkódísz futott végig. Borovszky könyvének XIX. század végi archív fotóján az épületből jobbra egy földszintes ház látható, mely ma már nem áll.
(műemlékem.hu) -
Kecskeméti ortodox zsinagóga
Zsinagógának átalakítva 1918-ban szecessziós stílusban Szabadon álló, téglalap alaprajzú épületegyüttes. Az épület egyemeletes, nyeregtetővel lezárt középső tömbjének Ny-i oldalához földszintes, félnyeregtetős, hullámvonalas attikával lezárt épületrész csatlakozik és a telekhatár É-i végén zárul. A középső tömb és az É-i telekhatár között az új funkciónak megfelelő, új beépítés. A középső tömb K-i és Ny-i homlokzatainak karzatszintjén négy-négy körablak, É-in és D-in egy-egy körablak. A K-i földszintes rész utcai homlokzatán vízszintes záródású, kereteletlen nyílások. A főbejárat fölött esővédő nyeregtető-idom. Udvari homlokzatán emléktábla a második világháború zsidó áldozatainak nevével. Síkmennyezetes belső terek, karzatokkal, az új funkciónak átépítve. Díszítőfestés: 1918. Az itt álló házát 1890-ben alakíttatta át Tóth István (ifj. Bíró István építőmester). Hamarosan itt működött a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő. 1918-ban az orthodox hitközség vásárolta meg a házat s még abban az évben zsinagóga céljára alakíttatta át. A női karzat megépítése miatt a volt tánctermet megmagasították, ennek megközelítése az épület mögötti fedett falépcsőről történt. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A második világháború után többféle funkciója volt, majd sokáig üresen állt. 1990–1991-ben lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést rekonstruálták az épületbe a Magyar Fotográfiai Múzeum költözött. Az egykori zsinagógai tér ma kiállítóterem, a karzat könyvtár és kutatóhely A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.
(ertektar.kecskemet.hu) -
-
Nagykanizsai zsinagóga
Zártsorú beépítésben álló ház (trsz. 6275) udvarán, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Ny-i homlokzatának középtengelyében földszintes előcsarnok. Csehsüveg boltozattal fedett, négyzetes alaprajzú zsinagógai tér, É-i és D-i oldalán dongaboltozatos mellékterekkel. A mellékterek felett és a bejárati oldalon U alaprajzú, öntöttvas oszlopokra támaszkodó, kovácsoltvas mellvédes női karzat, melyre az előtér két oldalán lévő lépcsőházakból vezet a feljárás. Berendezés: frigyládaszekrény, padok, kézmosó, perselyek, kovácsoltvas rács, 19. század első fele. A zsidó közösség a Batthyány uradalomtól kapott telken 1810-1821 között építtette (Voyta Ferenc terveinek felhasználásával, Ehmann és Marek építőmesterek). 1840 körül átalakították. 1890-ben és 1928-ban a karzatot bővítették. A bejáratnál két emlékoszlop az első világháborúban meghalt, illetve az 1944-ben elhurcolt zsidók emlékére. Jelenleg koncertterem működik benne. Helyreállítás alatt 2006-ban. -
Soproni középkori zsinagóga
Zsinagóga, épült 1300 körül, átépítve 1526 után. Két lakóház telkén áll. Csatlakozó elemei: női imaház, folyosó, rituális fürdő, utcafronton két késő középkori lakóépület, reneszánsz, átépítve a 17-18. sz.-ban. -
Soproni zsinagóga
A Schiller János tervei szerint 1891-ben épült historizáló stílusú ortodox zsinagóga téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben szabadon áll. A bejáratot középen hangsúlyozó kupola keleties hatású. A tagolt tömegű épület palafedésű, kontyolt nyeregtetős főépületből, és a lépcsőház-előcsarnok tömbből áll. Az előcsarnokot kupola fedi. A belső térben az U alaprajzú női karzatot öntöttvas oszlopok tartották.
A soproni Pap rét déli oldalán áll téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben, az egykori historizáló stílusú zsinagóga. A szabadon álló előkertes épület a telekadottságokhoz igazodva épült: homlokzata és a lépcsőházakat is tartalmazó előcsarnok a Pap rét déli oldalával párhuzamos, a nagyterem pedig a keleti és a nyugati telekhatárral. Így a tagolt tömegű épület tengelye a nagyterem és az előcsarnok-lépcsőház tömb határán megtörik.
Az épület palafedésű. A főépületet kontyolt nyeregtető, az előcsarnokot kupola fedi, a kapcsolódó -a homlokzaton rizalitként megjelenő- lépcsőházaknak lapos kontyolt nyeregtetejük van. Az épületen a tengelyeket határoló falsávokkal megszakított osztópárkány, illetve a kupola alatti középrész kivételével ívsoros párkány fut körbe. A főépület főpárkányzata fogrovatos.
A rizalitok nem azonos szélességben kapcsolódnak a főépülethez. A rizalitok és a középrész kétszintesek. A kupola alatt vakárkádos attika húzódik.
Az alsószint lábazatszerűen vakolt. A félköríves ajtó-és ablaknyílásokat a főhomlokzaton befalazták. Az ajtó felett héber nyelvű felirat található. A szinteket fogrovatos osztópárkány választja el egymástól.
A rizalitokat kockafejezetű, pálcatagos ikerablakok, a középrészt három, félköríves lezárású, eltérő nagyságú ablak töri át, ezek íves záródásúak, kváderes keretezésűek. A középrész attikáját kettő-három-kettő osztású vakárkádok tagolják. Alattuk palmettasor húzódik.
A főépület oldalhomlokzatai három-három tengelyesek, a sarkok mentén kettős, kváderesen képzett falsávokkal tagoltak. Az oldalhomlokzatok az osztópárkány alatt ikerablakokkal, felül egyosztatú ablakokkal áttörtek. Valamennyi ablak félköríves záródású, vállmagasságból indított kváderes keretezéssel.
A nyugati homlokzat középső tengelyének felső zónájában kváderezett keretezésű rózsaablak nyílt. A földszinten, a falsávot megszakítva, egyenes záródású ajtót alakítottak ki.
(műemlékem.hu) -
Tokaji zsinagóga
Volt zsinagóga, eklektikus, 19. sz. utolsó harmada. Téglalap alaprajzú, egyemeletes, ívelt, teknő alakú tetővel fedett zsinagóga, főhomlokzatának mindkét oldalán kontyolt tetős lépcsőház. A főhomlokzat enyhe kiülésű középrizalitját íves oromzat koronázza, főbejárata előtt 2 öntöttvas oszlopra támaszkodó előtető. A tetőn újabb tetőablakok. Az épületre a közelmúltban új acélszerkezetű tető került, valamint vasbeton födémek. Telkén további rituális / fürdő ? /, lakó- és gazdasági épületek.
(műemlékem.hu) -
Tokaji temető sírkövei
Klasszicista és romantikus sírkövek, 19. sz.
Lankás domboldalon lévő temető, többségében 19. sz-i sírkövekkel. A temető középmagasságában egyszerű, 19. sz-i épületben a rabbik sírjai. Az út közelében jellegtelen ravatalozó.
(műemlékem.hu)