Browse Items (53 total)
-
Zsidó Múzeum és Hősök zsinagógája
186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. -
Rumbach utcai zsinagóga (Budapest)
Az osztrák Otto Wagner tervei alapján készült és 1870 és 1873 között épült közadakozásból. Az 1873-ben átadott Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát bizánci és mór stílusjegyek jellemzik. A zsinagógát a vallási modernizációt hirdető pesti neológ közösség építtette a hagyományos liturgiának megfelelő berendezéssel. A korszak legmodernebb, könnyűszerkezetű fémvázas építési technikáját hozta létre Otto Wagner ezzel a zsinagógával, amiért ő saját maga vállalt felelősséget.
A szakrális élet az 1950-es évek végére megszűnt. Sós Endre, a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke, lezáratta a templomteret. 2014-ben a Miniszterelnökség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között létrejött egy kivételes támogatási szerződés, mely 3,2 milliárd forintot, biztosított a Rumbach zsinagóga rekonstrukciós és újjáépítési munkálatához.
A zsinagóga 2021-ben nyílt meg újra. Hagyományos funkciója mellett közösségi térként koncerteknek, előadásoknak, rendezvényeknek ad helyet, és a Zsidó Múzeum és Levéltár külső kiállítótereként is szolgál. -
Dohány utcai zsinagóga (Budapest)
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt. -
Apostagi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontytetős épület. Rövidebb homlokzatain kis kiülésű, kettős lizénákkal határolt középrizalit vakablakkal, a homlokzatok szélein kettős lizénák. A férfi bejárat a Ny-i homlokzat D-i tengelyében, az emeleti karzatra vezető női bejárat az É-i homlokzat Ny-i tengelyében található. Az előtér és a négy középpillérrel tagolt zsinagógai tér csehsüveg boltozatos, stukkós díszítésű hevederekkel, a tér középpontjában a bima emelvény. A tér Ny-i oldalán bábos korlátos, falazott karzat, a K-i fal középtengelyében tórafülke. Az 1768-ban épült zsinagóga 1820-ban leégett, a jelenlegi épület a korábbi maradványainak felhasználásával 1822-ben épült.
(Műemlékem.hu) -
Irsai zsinagóga
Zsinagóga épület, később raktárnak használták. Klasszicizáló késő barokk, stílusban épült a 19. században.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu) -
Abonyi zsinagóga
Klasszicista stílusban épült Landherr András tervei szerint, nyugati homlokzata előtt négyoszlopos portikusszal. Később magtárként használták.
Az egykori zsinagóga belső díszítéséből több is megmaradt mint a gerendás mennyezet festés, és az ablakok fölött függöny motívum festés. A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolva. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott).Halszálkában rakott téglaburkolat is látható.
(Műemlékem.hu) -
-
