Browse Items (50 total)
-
-
Kecskeméti ortodox zsinagóga
Zsinagógának átalakítva 1918-ban szecessziós stílusban Szabadon álló, téglalap alaprajzú épületegyüttes. Az épület egyemeletes, nyeregtetővel lezárt középső tömbjének Ny-i oldalához földszintes, félnyeregtetős, hullámvonalas attikával lezárt épületrész csatlakozik és a telekhatár É-i végén zárul. A középső tömb és az É-i telekhatár között az új funkciónak megfelelő, új beépítés. A középső tömb K-i és Ny-i homlokzatainak karzatszintjén négy-négy körablak, É-in és D-in egy-egy körablak. A K-i földszintes rész utcai homlokzatán vízszintes záródású, kereteletlen nyílások. A főbejárat fölött esővédő nyeregtető-idom. Udvari homlokzatán emléktábla a második világháború zsidó áldozatainak nevével. Síkmennyezetes belső terek, karzatokkal, az új funkciónak átépítve. Díszítőfestés: 1918. Az itt álló házát 1890-ben alakíttatta át Tóth István (ifj. Bíró István építőmester). Hamarosan itt működött a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő. 1918-ban az orthodox hitközség vásárolta meg a házat s még abban az évben zsinagóga céljára alakíttatta át. A női karzat megépítése miatt a volt tánctermet megmagasították, ennek megközelítése az épület mögötti fedett falépcsőről történt. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A második világháború után többféle funkciója volt, majd sokáig üresen állt. 1990–1991-ben lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést rekonstruálták az épületbe a Magyar Fotográfiai Múzeum költözött. Az egykori zsinagógai tér ma kiállítóterem, a karzat könyvtár és kutatóhely A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.
(ertektar.kecskemet.hu) -
Esztergomi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület. Főhomlokzatán a két szélső, hasáb alakú, torony jellegű épületrészt hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az egykori Szenttamás község volt a helybéli zsidóság központja, ezért épült valószínűleg a török kiűzése után itt az első zsinagóga, melynek helyén, 1888-ban épült a jelenlegi (építész: Baumhorn Lipót). A második világháborúban erősen megrongálódott és az 1960-as évekig üresen állt. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, mely a külső erős leegyszerűsítésével, a belső teljes átalakításával járt. 1997-ben felújítva és egyes részleteit rekonstruálva.
külső leírás:
A mór-arab részletmotívumokat felhasználó, harmonikus tömegformálású épület főhomlokzatának karakterét az emeleti középrész visszaugratása adja, melynek révén a díszes hármas kapuzat válik domináns elemmé. Ezt jól ellensúlyozza a két szélső rizalit toronyszerű eleme: két-két szamárhátíves ablak, egy-egy ajtó és a szitalaktitdíszes főpárkány fölött emelkedő két-két sarokkupola alkalmazásával. A főhomlokzaton végigfutó, dekoratív vízszintes sávozást jól kiegészíti a nyílászárók záradékát követő, sugaras sávozás. Liliomos, rozettadíszes vörösréz pártázat, a főhomlokzat beugró középrésze felett kiugró oromzati elem a kőtáblákkal, valamint a mögötte emelkedő lanternás kupola teszi teljessé a monumentális, egyben harmonikus épületet. A főhomlokzat beugró főfalát a nagyméretű, karéjos rózsaablak és két nagy ikerablak ékesíti. A "TECHNIKA HÁZA" felirat helyén egykor dekoratív stukkódísz futott végig. Borovszky könyvének XIX. század végi archív fotóján az épületből jobbra egy földszintes ház látható, mely ma már nem áll.
(műemlékem.hu) -
Budapesti Ortodox Imaház
A Nagytétényi út zártsorú beépítéséhez előkerttel igazodva, a Kiss János utca és a Nagytétényi út sarkán áll a barokk építészeti jegyekkel rendelkező, műemlék besorolású nagytétényi ortodox imaház.
A telek közvetlenül csatlakozik a főúthoz, a kis előkert azonban jól felfogja a forgalmat. A zsinagógát az elmúlt évtizedekben könyvraktárként és elosztóként használták, emiatt belső kialakítását jelentősen módosították. -
Cserkesz utcai zsinagóga (Budapest)
A Kőbányai Izraelita Hitközség megrendelésére készült keleties-szecessziós stílusú zsinagóga és Hitközségi székház és lakóház. Schöntheil Richárd tervei alapján Sorg Antal építette (1909-1910), amely az eredeti funkciónak megfelelően 1966-ig működött. Ez a viszonylag hosszú idő - közel hatvan év - jelentősen hozzásegített ahhoz, hogy az épület majdnem eredeti állapotában fennmaradjon. A későbbi használók (Mezőgazdasági Múzeum, Nikex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Televízió) 1989-ig nem tekintették végleges telephelyüknek az épületegyüttest, ezért az állagmegóváson kívül szerkezetileg nem nyúltak hozzá. A jelenlegi tulajdonos - Evangéliumi Pünkösdi Közösség Emberbarát alapítvány - az elmúlt 16 évben minden felújítás során figyelembe vette az épületegyüttes megőrizendő értékeit. -
Páva utcai zsinagóga (Budapest)
A Tűzoltó és Páva utca sarkára 1923-ban emelt épület Baumhorn Lipót munkája. Az első világháború után fokozatosan felerősödő, fehérterrort és numerus clausust hozó zsidóellenes hangulat következtében a megrendelők kérésére a zsinagóga rejtőzködővé válik: a város felől a belső udvar felé fordul. A belső tér kék, arany és fehér színekben pompázik, olyan zsidó vallási szimbólumokkal díszítve, mint a bibliai királyfiak, Jákin és Boáz oszlopai, a Dávid-csillagos boltozat vagy a falakon indázó makkabeus liliomok. Az 1990-es évekre leromlott állapotú épületet felújították, és köré szerveződött a Holokauszt Emlékközpont: múzeummal, dokumentációs központtal, könyv-, levél- és médiatárral, konferenciateremmel.
(mazsihisz.hu) -
Zsidó Múzeum és Hősök zsinagógája
186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. -
Rumbach utcai zsinagóga (Budapest)
1872-ben épült, az 1868-as zsidó kongresszust követően a magyarországi zsidó irányzatok között kialakuló ellentétek álltak megépülésének hátterében. Az ország zsidósága a kongresszus után ortodox, status quo ante és neológ hitközségekre szakadt. Az ortodox és a status quo zsidók nem fogadták el magukénak a Dohány utcai zsinagógát. A „Dohánnyal” való versengés szellemében a status quo közösség révén született meg a „Rumbach zsinagóga” a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervei alapján.
(mazsihisz.hu) -
Dohány utcai zsinagóga (Budapest)
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt.