Browse Items (28 total)
-
Zsidó Múzeum kiállítása: Baumhorn Lipót a zsinagógaépítő
A magyarországi templomépítészetnek kétségtelenül legkiemelkedőbb egyénisége Baumhorn Lipót volt, életművével mégis mostohán bánt a történelem és úgy tűnik az utókor is. Épületei – elsősorban zsinagógái – különleges értéket képviselnek mind a templom-funkció fejlődésének, mind a századforduló magyar nemzeti összművészeti kísérletének szemszögéből. Baumhorn azon kevés építész közé tartozik, aki a háború utáni trianoni időkben is – a speciális egyházi autonómia helyzetének megfelelően – sok feladathoz jut az utódállamokban. Mind ott, mind itthon: a megváltozott építődivatok között is sikerrel meg tudja őrizni ifjúkorának nemes eszményeit. Építészeti stílusára jellemző maradt a lechneri nemzeti formanyelv, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Baumhorn és általánosságban a századforduló egész magyar zsinagógaépítészete sok más forrásnál jobban képes számunkra megőrizni a kor szellemtudományos ihletettségének, feltörekvő liberalizmusának és ugyanakkor magyar nemzeti szellemű magatartásának közös ikonográfiáját, mára elfeledett lehetséges egységét. Baumhorn zsinagógái túlélték a háborút, ma mégis kevesen ismerik nevét. A kiállítás e rendkívül gazdag (több mint negyven zsinagógát magába foglaló) életművet maga után hagyott, mégis méltatlanul felesésbe merült nagyszerű építésznek állít emléket, bemutatva legszebb alkotásait többek között a szegedi, szolnoki, brassói, ceglédi, egri, újvidéki, makói és még számos – az építész kreativitását és nagyszerűségét dicsérő – zsidó templomot. Az építész 1932-ben hunyt el, sírja ma a Kozma utcai temetőben található, vörös márvány emlékművét Somogyi György tervezte.
Tags 30év -
Vagonkiállítás 2007
Tags 30év -
-
-
Tom Lantos Intézet
Tags 30év -
-
Meghívó Izrael Állam ötven éves fennállásának ünnepségére
A BZSH, a Szochnut Magyarországi Irodája és a Zsikk emlékünnepséget rendezett Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján. Az Emmánuel Emlékfánál Frölich Róbert főrabbi tartott Yom Hazikaron (az Izrael Államért elesettek emléknapja) megemlékezést Fekete László kántor éneke mellett. A Dohány utcai zsinagógában Schweitzer József országos főrabbi ünnepi Magyar Zsidó Levéltár 2012 istentiszteletén Tóth Emil főkántor énekelt. Ünnepi hangversenyt adtak a Budapesti Koncertfúvósok Joseph Hartmann izraeli karmester, és Antal Mátyás vezényletével. Egyebek mellett műsoron szerepelt Honegger: Dávid király című művének eredeti változata, amely magyarországi bemutató is volt egyben.
Május 3-án Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján a Magyar - Izraeli Baráti Társaság ünnepséget rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Ünnepi beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök és Joel Alon Izrael Állam magyarországi nagykövete. Az ünnepséget a Magyar Televízió is közvetítette. A rendezvény helyszínén alkalmi postahivatal is működött különleges bélyegzővel, emléklap és különleges bélyegsor is készült.
Szintén május 3-án egész napos fesztivált szerveztek a Margitszigeten magyarországi zsidó szervezetek Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulójára (Yom Haacmaut.)
Az Új Élet ünnepi mellékletet készített „50 éves az Ország” címmel. A lapban a magyarországi zsidó szervezetek vezetőin kívül Izraelhez fűződő kapcsolatáról beszél többek között Benedek István Gábor, Moldova György, Popper Péter, Kishonti Ildikó, Bánó András, Jancsó Miklós, Frank Júlia, Bokor Judit. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével tüntette ki Rónai Andrást, a Habima színművészét. A kitüntetést a Tel-Aviv-i követségen Csejtei István nagykövet adta át.
Május 13-án és 14-én a Dohány utcai zsinagóga Alapítványa tudományos előadássorozattal emlékezett Izrael Állam 50. éves jubileumára. „A megvalósult álom” című szimpózium védnökei Joel Alon nagykövet, Glatz Ferenc, az MTA elnöke, Demszky Gábor főpolgármester, Platthy Iván államtitkár, Schweitzer József országos főrabbi, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Heisler László a körzet elnöke megnyitója után Glatz Ferenc akadémikus a magyar - zsidó kapcsolatok alakulásáról tartott előadást. Schweitzer József Netonek József rabbiról, Jehuda Don Izrael és a világ zsidóságának jövőjéről beszélt. Bokor Péter „Nehéz föld” című dokumentumfilmjének levetítése után Raphael Vágó Erec és a Galut kapcsolatát elemezte, Peter Haber a pozsonyi első cionista kongresszus jelentőségéről beszélt, Siró Béla a palesztinai jisuv első világháború előtti korszakáról beszélt. Toronyi Zsuzsa a Magyar Zsidó Levéltárban őrzött palesztinai képeslapokat vetített a két háború közötti időszakból. Az első nap estéjén ünnepi hangversenyt rendeztek a Dohány utcai templomban Bach, Vivaldi, Handel, Mozart, Mendelssohn és Goldmark műveiből. A második napon Gerő András „A nemzetisten és a zsidók” címmel, Ferenczi László „Menahim Begin emlékiratairól” tartott előadást, Kiss József az ortodoxia és a cionizmus kapcsolatáról, Ambrus Katalin egy cionista regényről, Arthur Koestler „Mint éjjeli tolvaj” című művéről beszélt. A második nap végén Schőner Alfréd kerekasztal-beszélgetést szervezett a zsidó ifjúsági szervezetek küldötteivel.
Május 16-án függetlenségi ünnepet rendeztek Kiskunhalason. Az Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóját ünneplők között volt Joel Alon izraeli nagykövet is. Az egybegyűlteket Raáb András, a hitközség új elnöke köszöntötte. 7. A Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió adásaiban „Izraeli Kulturális Hetet” állított össze.
Tags 30év -
-
-
