MILEV

Browse Items (401 total)

  • 66_381.jpg
  • IMGP1963.JPG
  • 71_79.jpg

    Az Országos Izraelita Tanító Egyesület díszoklevele Bánóczy József, az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet igazgatójának tiszteletbeli tagságáról
  • 66_281.jpg
  • IMGP1958.JPG

    Mezei Mór részére

    Az egyesület 1867 -ben alakult. Feladata volt többek között a magyar nemzeti eszme ápolása, a magyar zsidó iskolák magyarosítása, árvák, tanítóözvegyek segélyezése. Az oklevél szövegét díszes ornamentális keret foglalja be, melyben két oldalról egy-egy az egyesületre utaló litográfia látható. Jobbról egy özvegyasszony siratja beteg gyermekét, balról pedig egy polgári lakás-részletét ábrázoló kép áll. Itt fiának mutatja a magyar címert az anyja. Az oklevél felső harmadában középen egy medaillonban a kettős kőtábla áll, mindkét kőtáblán öt-öt parancsolat látható.Az alsó harmadban jobb oldalon egy héber idézet áll, Salamon Példabeszédeiből (Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet. Péld. 21:21) vele szemben a bal oldalon egy Kölcsey idézet.(Parainesis Kölcsey Kálmánhoz).A két szecessziós keretbe foglalt idézet között három kisebb litográfia helyezkedik el, kettőn a tanítói hivatást szimbolizáló tárgyak képe ( földgömb, könyv, abakusz, vonalzó, tinta, papír) köztük pedig egy tanítót láthatunk hivatása gyakorlása közben.
  • IMGP1983.JPG

    Az oklevél szövegét faragott oszlopok keretezik, melyre növényi indák tekerednek, az oszlopok tetején csonka timpanonok tetején angyalok tartanak egy-egy pajzsot, az egyiken a magyar szent korona a másikon a magyar címer. Az oromzat közepén áll a mózesi kettős kőtábla fénysugarakkal körülvéve. Az oklevél alsó harmadában, az oszlopok talapzatán egy-egy szalaggal átfont babérkoszorú áll, egyikben az egylet alapításának évszáma. Az oklevél alsó szegélyét két díszes keretbe foglalt idézet adja, egy Maimonidesz és egy Eötvös idézet.
  • _000000000.png

    Az oklevél keményfedelű textilkötésű, címlapján aranyozott ornamens kerettel. Az oklevél kézzel írott, aranyozott, felső harmadban nőalak gyermekekkel.
  • 7.JPG

    Az oklevél keretét tölgylevelek díszítik, minden oldalán díszes ornamens keretben egy -egy képet láthatunk a Hevra Kadis egylet tevékenységéből. Jobb oldalon egy beteglátogatás, bal oldalon egy temetőbe tartó halottaskocsi és a gyászmenet képe áll. Alattuk héber betűs feliratok. "Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged..." (Kir. II. 20:5) és "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." (Dániel 12:13).
    Az alsó harmadban nőalak oszt adományt és ételt szegény özvegyasszonynak és gyermekeinek. A kép alatt szalagon héber betűs felirat: "Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból." (Péld. 11:4). A felső harmadban a kézfogást ábrázoló kép alatta a héber betűs idézet: Kegyelem és igazság találkozott.
  • schwablow.jpg

    A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
    A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.
  • babaoklevel.JPG

    Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.
    Tags
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2