1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó
közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el.
A mezuza a Kazinczy utca 41–ben, Kővári Dezső kóser mészérszékében volt az egyik ajtón. Az 1914 óta folyamatosan működő kóser húsüzemet 2002–ben bezárták, és az épületet le akarták bontani. A húsüzem és az ugyanott működő MUSZOE iroda kiürítésekor, az iratmentés során a mezuza is a gyűjteményünkbe került.
(Az Óvás! civil egyesület nyomására az épületet végül nem bontották le. )
