Browse Items (19 total)
-
Abonyi zsinagóga
Zsinagóga épület, később magtárként használták, klasszicista stílusban épült 1825-ben. Valószínűleg Landherr András műve.
Az egykori zsinagóga belső díszítéséből több is megmaradt mint a gerendás mennyezet festés, és az ablakok fölött függöny motívum festés. A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolva. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott).Halszálkában rakott téglaburkolat is látható.
(Műemlékem.hu) -
Irsai zsinagóga
Zsinagóga épület, később raktárnak használták. Klasszicizáló késő barokk, stílusban épült a 19. században.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu) -
Apostagi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontytetős épület. Rövidebb homlokzatain kis kiülésű, kettős lizénákkal határolt középrizalit vakablakkal, a homlokzatok szélein kettős lizénák. A férfi bejárat a Ny-i homlokzat D-i tengelyében, az emeleti karzatra vezető női bejárat az É-i homlokzat Ny-i tengelyében található. Az előtér és a négy középpillérrel tagolt zsinagógai tér csehsüveg boltozatos, stukkós díszítésű hevederekkel, a tér középpontjában a bima emelvény. A tér Ny-i oldalán bábos korlátos, falazott karzat, a K-i fal középtengelyében tórafülke. Az 1768-ban épült zsinagóga 1820-ban leégett, a jelenlegi épület a korábbi maradványainak felhasználásával 1822-ben épült.
(Műemlékem.hu) -
Esztergomi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület. Főhomlokzatán a két szélső, hasáb alakú, torony jellegű épületrészt hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az egykori Szenttamás község volt a helybéli zsidóság központja, ezért épült valószínűleg a török kiűzése után itt az első zsinagóga, melynek helyén, 1888-ban épült a jelenlegi (építész: Baumhorn Lipót). A második világháborúban erősen megrongálódott és az 1960-as évekig üresen állt. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, mely a külső erős leegyszerűsítésével, a belső teljes átalakításával járt. 1997-ben felújítva és egyes részleteit rekonstruálva.
külső leírás:
A mór-arab részletmotívumokat felhasználó, harmonikus tömegformálású épület főhomlokzatának karakterét az emeleti középrész visszaugratása adja, melynek révén a díszes hármas kapuzat válik domináns elemmé. Ezt jól ellensúlyozza a két szélső rizalit toronyszerű eleme: két-két szamárhátíves ablak, egy-egy ajtó és a szitalaktitdíszes főpárkány fölött emelkedő két-két sarokkupola alkalmazásával. A főhomlokzaton végigfutó, dekoratív vízszintes sávozást jól kiegészíti a nyílászárók záradékát követő, sugaras sávozás. Liliomos, rozettadíszes vörösréz pártázat, a főhomlokzat beugró középrésze felett kiugró oromzati elem a kőtáblákkal, valamint a mögötte emelkedő lanternás kupola teszi teljessé a monumentális, egyben harmonikus épületet. A főhomlokzat beugró főfalát a nagyméretű, karéjos rózsaablak és két nagy ikerablak ékesíti. A "TECHNIKA HÁZA" felirat helyén egykor dekoratív stukkódísz futott végig. Borovszky könyvének XIX. század végi archív fotóján az épületből jobbra egy földszintes ház látható, mely ma már nem áll.
(műemlékem.hu) -
Kecskeméti ortodox zsinagóga
Zsinagógának átalakítva 1918-ban szecessziós stílusban Szabadon álló, téglalap alaprajzú épületegyüttes. Az épület egyemeletes, nyeregtetővel lezárt középső tömbjének Ny-i oldalához földszintes, félnyeregtetős, hullámvonalas attikával lezárt épületrész csatlakozik és a telekhatár É-i végén zárul. A középső tömb és az É-i telekhatár között az új funkciónak megfelelő, új beépítés. A középső tömb K-i és Ny-i homlokzatainak karzatszintjén négy-négy körablak, É-in és D-in egy-egy körablak. A K-i földszintes rész utcai homlokzatán vízszintes záródású, kereteletlen nyílások. A főbejárat fölött esővédő nyeregtető-idom. Udvari homlokzatán emléktábla a második világháború zsidó áldozatainak nevével. Síkmennyezetes belső terek, karzatokkal, az új funkciónak átépítve. Díszítőfestés: 1918. Az itt álló házát 1890-ben alakíttatta át Tóth István (ifj. Bíró István építőmester). Hamarosan itt működött a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő. 1918-ban az orthodox hitközség vásárolta meg a házat s még abban az évben zsinagóga céljára alakíttatta át. A női karzat megépítése miatt a volt tánctermet megmagasították, ennek megközelítése az épület mögötti fedett falépcsőről történt. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A második világháború után többféle funkciója volt, majd sokáig üresen állt. 1990–1991-ben lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést rekonstruálták az épületbe a Magyar Fotográfiai Múzeum költözött. Az egykori zsinagógai tér ma kiállítóterem, a karzat könyvtár és kutatóhely A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.
(ertektar.kecskemet.hu) -
