Browse Items (25 total)
-
Zsidó Múzeum és Hősök zsinagógája
186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. -
Páva utcai zsinagóga (Budapest)
A Tűzoltó és Páva utca sarkára 1923-ban emelt épület Baumhorn Lipót munkája. Az első világháború után fokozatosan felerősödő, fehérterrort és numerus clausust hozó zsidóellenes hangulat következtében a megrendelők kérésére a zsinagóga rejtőzködővé válik: a város felől a belső udvar felé fordul. A belső tér kék, arany és fehér színekben pompázik, olyan zsidó vallási szimbólumokkal díszítve, mint a bibliai királyfiak, Jákin és Boáz oszlopai, a Dávid-csillagos boltozat vagy a falakon indázó makkabeus liliomok. Az 1990-es évekre leromlott állapotú épületet felújították, és köré szerveződött a Holokauszt Emlékközpont: múzeummal, dokumentációs központtal, könyv-, levél- és médiatárral, konferenciateremmel.
(mazsihisz.hu) -
Cserkesz utcai zsinagóga (Budapest)
A Kőbányai Izraelita Hitközség megrendelésére készült keleties-szecessziós stílusú zsinagóga és Hitközségi székház és lakóház. Schöntheil Richárd tervei alapján Sorg Antal építette (1909-1910), amely az eredeti funkciónak megfelelően 1966-ig működött. Ez a viszonylag hosszú idő - közel hatvan év - jelentősen hozzásegített ahhoz, hogy az épület majdnem eredeti állapotában fennmaradjon. A későbbi használók (Mezőgazdasági Múzeum, Nikex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Televízió) 1989-ig nem tekintették végleges telephelyüknek az épületegyüttest, ezért az állagmegóváson kívül szerkezetileg nem nyúltak hozzá. A jelenlegi tulajdonos - Evangéliumi Pünkösdi Közösség Emberbarát alapítvány - az elmúlt 16 évben minden felújítás során figyelembe vette az épületegyüttes megőrizendő értékeit. -
Budapesti Ortodox Imaház
A Nagytétényi út zártsorú beépítéséhez előkerttel igazodva, a Kiss János utca és a Nagytétényi út sarkán áll a barokk építészeti jegyekkel rendelkező, műemlék besorolású nagytétényi ortodox imaház.
A telek közvetlenül csatlakozik a főúthoz, a kis előkert azonban jól felfogja a forgalmat. A zsinagógát az elmúlt évtizedekben könyvraktárként és elosztóként használták, emiatt belső kialakítását jelentősen módosították. -
Kecskeméti ortodox zsinagóga
Zsinagógának átalakítva 1918-ban szecessziós stílusban Szabadon álló, téglalap alaprajzú épületegyüttes. Az épület egyemeletes, nyeregtetővel lezárt középső tömbjének Ny-i oldalához földszintes, félnyeregtetős, hullámvonalas attikával lezárt épületrész csatlakozik és a telekhatár É-i végén zárul. A középső tömb és az É-i telekhatár között az új funkciónak megfelelő, új beépítés. A középső tömb K-i és Ny-i homlokzatainak karzatszintjén négy-négy körablak, É-in és D-in egy-egy körablak. A K-i földszintes rész utcai homlokzatán vízszintes záródású, kereteletlen nyílások. A főbejárat fölött esővédő nyeregtető-idom. Udvari homlokzatán emléktábla a második világháború zsidó áldozatainak nevével. Síkmennyezetes belső terek, karzatokkal, az új funkciónak átépítve. Díszítőfestés: 1918. Az itt álló házát 1890-ben alakíttatta át Tóth István (ifj. Bíró István építőmester). Hamarosan itt működött a Loth-féle, „Ét- és Táncterem a Pistához” címzett vendéglő. 1918-ban az orthodox hitközség vásárolta meg a házat s még abban az évben zsinagóga céljára alakíttatta át. A női karzat megépítése miatt a volt tánctermet megmagasították, ennek megközelítése az épület mögötti fedett falépcsőről történt. A férfi bejárat az utcára merőleges homlokzatra került. A második világháború után többféle funkciója volt, majd sokáig üresen állt. 1990–1991-ben lebontották, majd részben visszaépítették, a díszítőfestést rekonstruálták az épületbe a Magyar Fotográfiai Múzeum költözött. Az egykori zsinagógai tér ma kiállítóterem, a karzat könyvtár és kutatóhely A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.
(ertektar.kecskemet.hu) -
Soproni középkori zsinagóga
Zsinagóga, épült 1300 körül, átépítve 1526 után. Két lakóház telkén áll. Csatlakozó elemei: női imaház, folyosó, rituális fürdő, utcafronton két késő középkori lakóépület, reneszánsz, átépítve a 17-18. sz.-ban. -
Soproni zsinagóga
A Schiller János tervei szerint 1891-ben épült historizáló stílusú ortodox zsinagóga téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben szabadon áll. A bejáratot középen hangsúlyozó kupola keleties hatású. A tagolt tömegű épület palafedésű, kontyolt nyeregtetős főépületből, és a lépcsőház-előcsarnok tömbből áll. Az előcsarnokot kupola fedi. A belső térben az U alaprajzú női karzatot öntöttvas oszlopok tartották.
A soproni Pap rét déli oldalán áll téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben, az egykori historizáló stílusú zsinagóga. A szabadon álló előkertes épület a telekadottságokhoz igazodva épült: homlokzata és a lépcsőházakat is tartalmazó előcsarnok a Pap rét déli oldalával párhuzamos, a nagyterem pedig a keleti és a nyugati telekhatárral. Így a tagolt tömegű épület tengelye a nagyterem és az előcsarnok-lépcsőház tömb határán megtörik.
Az épület palafedésű. A főépületet kontyolt nyeregtető, az előcsarnokot kupola fedi, a kapcsolódó -a homlokzaton rizalitként megjelenő- lépcsőházaknak lapos kontyolt nyeregtetejük van. Az épületen a tengelyeket határoló falsávokkal megszakított osztópárkány, illetve a kupola alatti középrész kivételével ívsoros párkány fut körbe. A főépület főpárkányzata fogrovatos.
A rizalitok nem azonos szélességben kapcsolódnak a főépülethez. A rizalitok és a középrész kétszintesek. A kupola alatt vakárkádos attika húzódik.
Az alsószint lábazatszerűen vakolt. A félköríves ajtó-és ablaknyílásokat a főhomlokzaton befalazták. Az ajtó felett héber nyelvű felirat található. A szinteket fogrovatos osztópárkány választja el egymástól.
A rizalitokat kockafejezetű, pálcatagos ikerablakok, a középrészt három, félköríves lezárású, eltérő nagyságú ablak töri át, ezek íves záródásúak, kváderes keretezésűek. A középrész attikáját kettő-három-kettő osztású vakárkádok tagolják. Alattuk palmettasor húzódik.
A főépület oldalhomlokzatai három-három tengelyesek, a sarkok mentén kettős, kváderesen képzett falsávokkal tagoltak. Az oldalhomlokzatok az osztópárkány alatt ikerablakokkal, felül egyosztatú ablakokkal áttörtek. Valamennyi ablak félköríves záródású, vállmagasságból indított kváderes keretezéssel.
A nyugati homlokzat középső tengelyének felső zónájában kváderezett keretezésű rózsaablak nyílt. A földszinten, a falsávot megszakítva, egyenes záródású ajtót alakítottak ki.
(műemlékem.hu) -
Tokaji zsinagóga
Volt zsinagóga, eklektikus, 19. sz. utolsó harmada. Téglalap alaprajzú, egyemeletes, ívelt, teknő alakú tetővel fedett zsinagóga, főhomlokzatának mindkét oldalán kontyolt tetős lépcsőház. A főhomlokzat enyhe kiülésű középrizalitját íves oromzat koronázza, főbejárata előtt 2 öntöttvas oszlopra támaszkodó előtető. A tetőn újabb tetőablakok. Az épületre a közelmúltban új acélszerkezetű tető került, valamint vasbeton födémek. Telkén további rituális / fürdő ? /, lakó- és gazdasági épületek.
(műemlékem.hu)