Browse Items (25 total)
-
Abonyi zsinagóga
Zsinagóga épület, később magtárként használták, klasszicista stílusban épült 1825-ben. Valószínűleg Landherr András műve.
Az egykori zsinagóga belső díszítéséből több is megmaradt mint a gerendás mennyezet festés, és az ablakok fölött függöny motívum festés. A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolva. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott).Halszálkában rakott téglaburkolat is látható.
(Műemlékem.hu) -
Apostagi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontytetős épület. Rövidebb homlokzatain kis kiülésű, kettős lizénákkal határolt középrizalit vakablakkal, a homlokzatok szélein kettős lizénák. A férfi bejárat a Ny-i homlokzat D-i tengelyében, az emeleti karzatra vezető női bejárat az É-i homlokzat Ny-i tengelyében található. Az előtér és a négy középpillérrel tagolt zsinagógai tér csehsüveg boltozatos, stukkós díszítésű hevederekkel, a tér középpontjában a bima emelvény. A tér Ny-i oldalán bábos korlátos, falazott karzat, a K-i fal középtengelyében tórafülke. Az 1768-ban épült zsinagóga 1820-ban leégett, a jelenlegi épület a korábbi maradványainak felhasználásával 1822-ben épült.
(Műemlékem.hu) -
Budapesti Ortodox Imaház
A Nagytétényi út zártsorú beépítéséhez előkerttel igazodva, a Kiss János utca és a Nagytétényi út sarkán áll a barokk építészeti jegyekkel rendelkező, műemlék besorolású nagytétényi ortodox imaház.
A telek közvetlenül csatlakozik a főúthoz, a kis előkert azonban jól felfogja a forgalmat. A zsinagógát az elmúlt évtizedekben könyvraktárként és elosztóként használták, emiatt belső kialakítását jelentősen módosították. -
Cserkesz utcai zsinagóga (Budapest)
A Kőbányai Izraelita Hitközség megrendelésére készült keleties-szecessziós stílusú zsinagóga és Hitközségi székház és lakóház. Schöntheil Richárd tervei alapján Sorg Antal építette (1909-1910), amely az eredeti funkciónak megfelelően 1966-ig működött. Ez a viszonylag hosszú idő - közel hatvan év - jelentősen hozzásegített ahhoz, hogy az épület majdnem eredeti állapotában fennmaradjon. A későbbi használók (Mezőgazdasági Múzeum, Nikex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Televízió) 1989-ig nem tekintették végleges telephelyüknek az épületegyüttest, ezért az állagmegóváson kívül szerkezetileg nem nyúltak hozzá. A jelenlegi tulajdonos - Evangéliumi Pünkösdi Közösség Emberbarát alapítvány - az elmúlt 16 évben minden felújítás során figyelembe vette az épületegyüttes megőrizendő értékeit. -
Dohány utcai zsinagóga (Budapest)
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt. -
Esztergomi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület. Főhomlokzatán a két szélső, hasáb alakú, torony jellegű épületrészt hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az egykori Szenttamás község volt a helybéli zsidóság központja, ezért épült valószínűleg a török kiűzése után itt az első zsinagóga, melynek helyén, 1888-ban épült a jelenlegi (építész: Baumhorn Lipót). A második világháborúban erősen megrongálódott és az 1960-as évekig üresen állt. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, mely a külső erős leegyszerűsítésével, a belső teljes átalakításával járt. 1997-ben felújítva és egyes részleteit rekonstruálva.
külső leírás:
A mór-arab részletmotívumokat felhasználó, harmonikus tömegformálású épület főhomlokzatának karakterét az emeleti középrész visszaugratása adja, melynek révén a díszes hármas kapuzat válik domináns elemmé. Ezt jól ellensúlyozza a két szélső rizalit toronyszerű eleme: két-két szamárhátíves ablak, egy-egy ajtó és a szitalaktitdíszes főpárkány fölött emelkedő két-két sarokkupola alkalmazásával. A főhomlokzaton végigfutó, dekoratív vízszintes sávozást jól kiegészíti a nyílászárók záradékát követő, sugaras sávozás. Liliomos, rozettadíszes vörösréz pártázat, a főhomlokzat beugró középrésze felett kiugró oromzati elem a kőtáblákkal, valamint a mögötte emelkedő lanternás kupola teszi teljessé a monumentális, egyben harmonikus épületet. A főhomlokzat beugró főfalát a nagyméretű, karéjos rózsaablak és két nagy ikerablak ékesíti. A "TECHNIKA HÁZA" felirat helyén egykor dekoratív stukkódísz futott végig. Borovszky könyvének XIX. század végi archív fotóján az épületből jobbra egy földszintes ház látható, mely ma már nem áll.
(műemlékem.hu) -
Irsai zsinagóga
Zsinagóga épület, később raktárnak használták. Klasszicizáló késő barokk, stílusban épült a 19. században.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu)