Diófa. Nyele szögletes hasáb, egyik részén hálós vésetekkel, másik részén hosszanti vésetekkel, három vésett gyűrűvel osztva. Mutató jobbkéz, csuklóján szabadon forgó mandzsetta.
Ezüst és elefántcsont. Vésett. Elefántcsont mandzsettából négyszögletes lapból álló nyél, vésett díszekkel, lapos gömbidom ugyancsak vésett dísszel és felirattal. Felirata:
Spatz Béla
Ezután hengeres nyélvésett dísszel, a kéz elefántcsontból.
Ezüstözött réz. Fémnyomott, poncolt, kartus alakú. Alján nagy legyezőidom két neobarokk fülkagyló, akantusz leveles, poncolt keretdísszel. Efelett téglalap alakú kivágott ünnepjelző keret. A kagylódísz két oldalán álló, kifelé tekintő heraldikus oroszlán tartja a pajzsra helyezett két kőtáblát. Felette akantusz levél, efelett a kartusz romantikus négy, alján félköríves záródású keretben végződik. Tetején áttört, liliomos pártázatú zárt korona. A kartus két oldalán csavart, akantusz leveles, oszlop szerűen kialakított rúd, vázában égő fáklyás végződéssel.
Oszrák -Magyar Monarchia
Tóravért. Vörösréz vagy bronz. Kerek, tárcsaidomú, gyíkszerűen poncolt alapján sugárkoszorúban a két kőtábla, a tízparancsolat kezdőszavaival. Felette nyitott, hétágú Tóra Koronája. A keret palmettasoros díszű, középen fent gazdag akantusz leveles díszű kagylós korona. Tetején függesztő karika. A kereten két karika a lánc számára és lánc.
Osztrák Magyar Monarchia
