Browse Items (222 total)
-
Tórakötő (Wimpel)
Sötétlila bársony, dísz nélkül, sárga selyemmel bélelve. -
Tóramutató
A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.
Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
Felirata a 3 gyűrűn:
נעשה ע''י האלופים
אבער עט אונטר גבאים
מחברה ד מנוחה נכונה
בשנת תקצז לפק
Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
Oldalain:
1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש
r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען
r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט
r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק
r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék -
Tóramutató
Ezüst. Hengeres szára egyik felén vésett, recés gyűrűkkel díszített, másik részén csavaros díszű. Közepén és végén recés, gyűrűs tagozatú gömbös dísz. Végén lánccal, másik végén mutató jobbkéz. -
Tóramutató
Ezüst. Szárának egyik fele hengeres, tojás alakúban kezdődik, rajta indás, virágos dísz, majd két virágdíszes gyűrű. A szár másik fele sima, négyoldalas, végén mutató jobb kéz. Kettős lánc. Bécsi ötvösjegy. -
Tóramutató
Ezüst. hengeres szára gömbben kezdődik, majd tojás alakú, három gömbbel osztott. Egyik végén mutató jobb kéz, másik végén kettős lánc. -
Tóramutató
Állapota törött, hiányos -
Tóramutató
Diófa. Nyele szögletes hasáb, egyik részén hálós vésetekkel, másik részén hosszanti vésetekkel, három vésett gyűrűvel osztva. Mutató jobbkéz, csuklóján szabadon forgó mandzsetta. -
Tóramutató
Ezüst, trébelt, poncolt és vésett.
Barázdált alma formából kis nyélben gyűrűvel kettéosztott körte alak, ez poncolt és levél díszes. Erősen elszűkülő szár, végén mandzsettás kéz, kinyújtott ujjal. A noduson vésett felirat: Ezen tóramutatót adományozzák: Kovács Ferencz aki 101/324sz. munkás századnál teljesített munkaszolgálatot 1944 szept. 5-én Szajolnál a Tiszahíd bombázásánál szerencsésen megmeneekült. Kovács Ferenczné és Kovács iván akik szintén túlélték a német és nyilas rémuralmat. -
Tóramutató
Ezüst, trébelt, cizellált, öntött díszítéssel, ráerősített lánccal.
Baluszteres, levélmotívumos nyelén két vésett monogram, tagolt szárán domború, plasztikus rózsa motívum. Jelzett. -
Tóramutató
Ezüst és elefántcsont. Vésett. Elefántcsont mandzsettából négyszögletes lapból álló nyél, vésett díszekkel, lapos gömbidom ugyancsak vésett dísszel és felirattal. Felirata:
Spatz Béla
Ezután hengeres nyélvésett dísszel, a kéz elefántcsontból.